Kínai rakétaroncs: a Csendes-óceánba hullott
(Rovat: Kínai rakéták, Katasztrófák ellen , Minden jó, ha a vége jó... - 2022.11.05 12:15.)

Ahogy várható volt, a Mengtien űrállomásmodult indító rakétafokozat a startot követő néhány nappal irányítatlanul belépett a légkörbe.

A kínai Hosszú Menetelés-5B (CZ-5B) rakétatípusnak ez volt a negyedik startja. Október 31-én az épülő modulűrállomás harmadik nagyméretű elemét, a Mengtien (Mengtian) modult állította pályára. (A Mengtien egyébként a start után 13 órával rendben dokkolt az űrállomáshoz.) E hordozórakéta szokatlan tulajdonsága, hogy úgy tervezték: az első fokozat központi része is eléri a Föld körüli pályát, ráadásul úgy, hogy kiürülése és a hasznos teher leválása után nincs mód irányítottan a sűrű légkörbe vezetni. Az alacsony pályán tapasztalható felsőlégköri fékező erő miatt azonban előbb-utóbb mégis belép a légkörbe és ott nagyrészt megsemmisül. Csakhogy nem lehet előre kiszámítani, hogy pontosan mikor és hol. Emiatt a kifejezetten nagy, 21 tonna üres tömeggel rendelkező űrszemétdarab potenciális veszélyforrást jelent és aggodalmat kelt a Föld azon lakott területein, amelyek fölött elrepül.

A negyedik felbocsátott CZ-5B rakétafokozat végül szerencsére a Csendes-óceán középső-déli része fölött, lakott területektől távol lépett a légkörbe. Az időpont november 4-én magyar idő szerint 11:01 volt. De óvatosságból Dél-Európában – Spanyolország északi részén, valamint a francia légtérben Korzikától délre –, amely fölött az utolsó pályáján elhaladt, légtérzárat kellett életbe léptetni. Az amerikai és európai hatóságok folyamatosan nyomon követték a kiürült fokozat pályáját és megpróbálták – amennyire egyáltalán lehetséges – minél pontosabban előre jelezni a visszatérése idejét. A kínai emberes űrrepüléseket irányító ügynökség (China Manned Space Agency, CMSA) ugyancsak rendszeresen publikálta a pályaelemeket, de előrejelzésekkel nem szolgált.

Igazán pontos előrejelzések amúgy sem lehetségesek. A légkörbe lépés időpontja olyan bizonytalanul ismert paraméterektől függ, mint a felsőlégkör sűrűsége vagy a fokozat „bukdácsolása” a haladási irányához képest. Így még egy napon belül is órákban mérhető az időpontjóslatok hibája, miközben a kiürült fokozat másfél óránként egyszer a teljes Földet megkerüli.

Érdekes felvételt készített november 3-án az ausztrál HEO Robotics start-up cég nanoműholdja a CZ-5B akkor még a Föld körül keringő fokozatáról. A távolság 355 km volt. (Kép: HEO Robotics)

A gondatlannak tűnő kínai tervezés egy nagyobb általános problémakör része. A becslések szerint évente mintegy 50 darab egy tonnásnál nagyobb űrszemétdarab jut vissza irányítatlanul a légkörbe. S bár egy-egy darab, ha meg is marad belőle valami, jó eséllyel lakatlan területet talál – bolygónk felszínének túlnyomó részét óceán borítja, és a szárazföldek sem egyenletes sűrűségben lakottak –, az űrtevékenység élénkülésével előbb vagy utóbb bekövetkezhet egy akár emberéletet is követelő súlyos incidens. A Hosszú Menetelés-5B fokozatok visszatérései „előkelő” helyet foglalnak el a listán, hiszen a hat legnagyobb tömegű, irányítatlanul visszahulló űrtárgy közül négyet épp ezek jelentenek. Nagyobbak csak az 1979-ben visszazuhant Skylab amerikai és a pályafutását 1991-ben végző orosz Szaljut-7 űrállomások voltak.

Kína legközelebb várhatóan 2023-ban vagy 2024-ben használja újra a CZ-5B rakétát, akkor a Hszüntien (Xuntian) űrtávcső felbocsátására. A Hubble-űrtávcső méretkategóriájába eső űrcsillagászati obszervatórium a kínai űrállomás pályája mentén kering majd, lehetővé téve rendszeres szervizelését, ha a szükség úgy hozza.