Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

GYORSHÍR: Zöld út a kínai szuper-nehézrakétának!
(Rovat: Kínai rakéták - 2021.03.03 07:15.)

A legkorábban 2030-ban kipróbálható új rakéta feladata lesz kínai űrhajósok Holdra és Marsra juttatása.

E sorok szerzőjének korábban olyan információja volt, hogy a rakéta legkorábban 2022 végéig kaphat zöld utat, figyelembe véve az előzetes tervek eredményeit. Most azonban úgy tűnik minden borult, és nagy valószínűséggel politikai döntés született! Pár nappal ezelőtt ugyanis Hszi Csin.ping (Xi Jinping) kínai elnök meglátogatta a Csang’e-5 (Chang'e-5) által visszahozott holdi mintákat vizsgáló kutatókat, és ott találkozott a kínai űrtevékenység vezetőivel is. Hszi látványosan gratulált az ország űrkutatóinak és űrmérnökeinek. (A látogatásról a kínai állami televízió is beszámolt.)

Nos, az elnök ott nem sok konkrétumról beszélt, viszont pár nappal később Vu Jenhüa (Wu Yanhua), a Kínai Űrügynökség (China National Space Administration, CNSA) igazgatóhelyettese interjút adott a CCTV-nek, melyben meglepő és fajsúlyos bejelentést tett: „2030-ban szolgálatba áll a Hosszú Menetelés-9 (CZ-9), mellyel embereket juttatunk a Holdra, majd valamikor a Marsra is”. Ismerve az ország politikai berendezkedését, nehéz elképzelni, hogy a bejelentésre ne Hszi adott volna utasítást (vagy legalább engedélyt) pár nappal korábban… Azaz Hszi hozhatott egy politikai döntést még azelőtt, hogy kiforrtak volna az egymással versenyző koncepciók, melyek véglegesítését (még egyszer) 2022 második félévére, vagy végére vártuk…

S hogy miért írtam, hogy még egymással versenyeznek a tervek? Nos, nagyon kevés paraméter tűnik egyelőre biztosnak.

Úgy tűnik, hogy viszonylag „kőbe vésettek” a főbb metrikus adatok: magasság: 93 m, a központi egység átmérője 10 m, illetve a legerősebb változat esetében a hasznos teher alacsony (LEO) pályára 140 tonna, míg a Hold felé 50 tonna.

Biztosnak tűnik a rakéta elrendezése is: egy központi első fokozat, melyen vagy nincs segédrakéta (booster), vagy 2, vagy 4 van belőlük felszerelve. A központi első fokozat tetején ül a második fokozat, melyre azután vagy már a hasznos teher kerül nagyméretű orrburkolattal, vagy még egy harmadik, gyorsító fokozat és arra persze kisebb űrszonda. A LEO pályára állítható tömeg boosterek nélkül 50, két gyorsítórakétával 100, míg négy darab boosterrel 140 tonna. Ez utóbbi rakéta kapná a CZ-9 elnevezést, és induló tömege 4140 tonna lenne! (A közepes változat a CZ-9A, míg a leggyengébb verzió a CZ-9B nevet viselné.)


Balra és középen a CZ-9 (egy lehetséges változata), jobbra összehasonlításképp az egykori amerikai Saturn-5

Korábban arról volt szó, hogy a boosterek szilárd hajtóanyagot, míg az első fokozat folyékony hidrogént és folyékony oxigént fog használni. Újabban azonban úgy tűnik, hogy mind a segédrakéták, mind pedig az első fokozat hajtóművei kerozin üzemanyagot égetnének folyékony oxigén segítségével. Úgy tűnik, hogy a boosterekbe egyenként kettő, míg a központi fokozatba négy YF-130 hajtómű kerülne. Ez a hajtómű a ma CZ-5-ben, -6-ban és -7-ben már bevált YF-100-nak lesz az egyenesági leszármazottja, megnövelt kapacitású változata.

A második fokozat hajtóműve viszonylag biztosnak tűnik. Ez a folyékony hidrogénnel és folyékony oxigénnel működő, 220 t tolóerejű, YF-90-es lesz, melyből kettőt építenek be.


Bal oldalon az „Orionos” és a teherszállító amerikai SLS, jobbra a CZ-5 és a CZ-9 (egy lehetséges kialakítása)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021