Magán űripar Kínában
(Rovat: Kínai rakéták, Kínai műholdak , Üzlet és munkahely - 2018.12.10 07:15.)

Kínában az elmúlt években több mint 100 űripari magáncég jött létre. Az első magánfejlesztésű rakéta startja csak félsiker volt, mégis bíznak abban, hogy a teljes sikerek sem váratnak sokáig magukra.

A közelmúltban számoltunk be az első kínai magánrakéta startjáról. Az indításon a MinoSpace cég vendégeként jelen volt Cseng Lan (Cheng Lan), a kínai űrkutatás eredményeiről, eseményeiről tudósító Go Taikonauts! (Hajrá kínai űrhajósok!) honlap társalapítója, aki a The Space Review portálon közölt képes beszámolót élményeiről. Bár az indított műhold pályára állítása nem sikerült, a szerző cikke címében „A kínai magán űripar történelmi napjá”-nak nevezi 2018. október 27-ét.

Köztéri szobor a kínai űrvárosban, Tungfengben (Dongfeng). A város lakói a Csiucsüan (Jiuquan) űrközpont munkatársai és családtagjaik. (Kép: Go Taikonauts!)

Amint arról beszámoltunk, a startot a Csuicsüan (Jiuquan) űrközpontban hajtották végre. A Csucsüe–1 (Zhuque–1, ZQ–1) rakétát a LandSpace cég gyártotta, a hasznos terhet, a Vejlaj–1 (Weilai–1) műholdat a MinoSpace startup cég készítette. A rakéta indítását a 200 meghívott vendég 2 kilométer távolságból nézhette. Bár a start csak részben volt sikeres (az első két fokozat kifogástalanul működött, a harmadik is beindult ugyan, de végül nem tudta a műholdat a tervezett pályára emelni), az eseményt mégis mérföldkőnek tekintik a kínai magán űripar történetében. Később kiderült, hogy a műhold 340 kilométer magasságba jutott, és 6,2 km/s sebességet ért el, ami ugyan rekord egy kínai magánrakéta esetében, de az I. kozmikus sebességtől elmarad. A hiba okaként később egy cső törését jelölték meg a magasságszabályozó fúvókában.

A Csucsüe–1 rakétát mozgatható platformról indítják. (Kép: Go Taikonauts!)

Bár a Csucsüe–1 startja sikertelen volt, az indítás mégis jelentős eredmény a LandSpace történetében. A céget 2015-ben alapították, ez volt Kína első, rakéták fejlesztésével foglalkozó magáncége. 2017 elején megállapodást kötöttek a dán GomSpace céggel, amely szerint a dánok a LandSpace LS–1 szilárd hajtóanyagú rakétáját használták volna, az üzlet azonban kútba esett, mert a kínai állami űripari óriásvállalat, a CASC (China Aerospace Science and Technology Corporation) visszalépett a már megkötött szerződéstől, és mégsem szállított szilárd hajtóanyagú rakétamotorokat a LandSpace számára. Ezért a LandSpace belekezdett egy folyékony hajtóanyagú (folyékony oxigén és metán) rakétahajtómű fejlesztésébe, amelyben sikerült jelentős előrehaladást elérniük. Időközben azonban más forrásból sikerült szilárd hajtóanyagú rakétamotort vásárolniuk, így jöhetett létre a Csucsüe–1.

A Csucsüe–1 háromlépcsős, szilárd hajtóanyagú rakéta. Magassága 19 méter, átmérője 1,35 méter, starttömege 27 tonna. Felemelkedésekor a hajtómű tolóereje 45 tonna, a rakéta 300 kg hasznos terhet képes alacsony Föld körüli pályára (LEO), illetve 200 kg terhet napszinkron pályára (SSO) állítani. (Kép: LandSpace)

A műholdat készítő MinoSpace cég még fiatalabb, 2017 augusztusában alapították (alapítója 17 évig dolgozott Európában, ebből 12 évig az ESA-nál). A gyorsan fejlődő cég máris 30 millió dollár értékben kötött szerződéseket, ami azt mutatja, hogy Kínában komoly igény van kis műholdakra. A MinoSpace két alrendszert is gyártott a CFOSAT kínai–francia oceanográfiai műholdra, amelyet két nappal a Csucsüe–1 sikertelen startja után állítottak pályára.

A Csucsüe–1 rakéta harmadik fokozata közelebbről. (Kép: Go Taikonauts!)

Becslések szerint Kínában több mint 100 űripari startup cég működik, az országban az űripart a mobil internet, az elektromos autók és a mesterséges intelligencia után a negyedik legnagyobb technológiai piacnak tekintik, bár erre a területre becslések szerint még „csak” 1 milliárd dollárt fektettek be, ami jelentősen elmarad az internet és az elektromos autók területén végrehajtott befektetésektől.

A Vejlaj–1 műholdat a MinoSpace az MN–10 buszra építette. A Kínai Központi Televízió (CCTV) számára készített műholdnak 500 km magas napszinkron pályára kellett volna állnia, működési idejét 2 évre tervezték. (Kép: MinoSpace)