Hosszú Menetelés-11
(Rovat: Kínai rakéták, Kínai műholdak - 2015.09.26 08:15.)

Egy héten belül másodszor mutatkozott be egy vadonatúj fejlesztésű kínai hordozórakéta.

A Hosszú Menetelés-11 (CZ-11) jelzésű rakétatípus első példánya szeptember 25-én, magyar idő szerint 3:41-kor emelkedett a magasba Csiucsüanból (Jiuquan). Fő hasznos terhe három Tienvang-1 (Tianwang-1) műhold volt. A kisméretű űreszközökkel a kötelékrepüléssel és a műholdak közötti kommunikációval kapcsolatos kísérleteket végeznek majd Föld körüli, kb. 500 km magas poláris napszinkron pályán. A Tienvang-1A és -1B két egységes (2U), a Tienvang-1C pedig három egységből álló (3U) CubeSat. A Nancsingban (Nanjing) épült Tienvang holdak az egymás közötti kapcsolattartáshoz a portugál Tekever cég technológiát (GAMALINK) alkalmazzák. Ezt az Európai Űrügynökség (ESA) 2018-ban induló Proba-3 programjához is használják majd (ebben egy koordináltan repülő műholdpáros egyik tagja a Nap koronáját figyeli majd, míg a másik kitakarja a fényes napkorongot). A kínaiak dán és svéd közreműködő partnereket is bevontak a Tienvang műholdak fejlesztésbe. A CubeSatok területe viszonylag új a kínaiak számára. A fedélzeten a kommunikációs kísérletek mellett műholdas navigációs (GPS és Beidou) vevőberendezéseket, videokamerákat, hideggázos hajtóműfúvókákat, a tengeri hajók forgalmát figyelő AIS (Automatic Identification System) és a repülőgépek rádiós azonosító jeleit vevő ADS-B (Automatic Dependent Surveillance Broadcast) vevőberendezéseket is elhelyeztek. A rakétával egy negyedik miniatűr kísérleti műhold (neve Pucsien-1, pinjin átírással Pujian-1) is pályára került.

(Kép: Weibo via 9ifly.cn)

Az új Hosszú Menetelés-11 rakéta szilárd hajtóanyaggal működik. A viszonylag kis kapacitású hordozóeszköz célja, hogy „gyors reagálású” startlehetőséget biztosítson. A hajtóanyag lehetővé teszi, hogy a kész rakétát hosszabb időn át tárolják, és szükség esetén gyorsan, egyszerűen előkészítsék indításra. Magáról a rakétáról nagyon kevés információt hoztak eddig nyilvánosságra. A becslések szerint mintegy 1 tonna tömeget lehet képes napszinkron pályára juttatni. A rakéta fejlesztése igen gyors volt, 2013-ban kezdődött.

Csak öt nap telt el azóta, hogy egy másik új fejlesztésű kínai rakéta, a folyékony oxigénnel és kerozinnal működő Hosszú Menetelés-6 sikeres bemutatkozó repülést végzett Tajjüanból (Taiyuan).