Ázsiai mozaik – 2023. március (2. rész)
(Rovat: Kínai műholdak, Kis űreszközök nagy szerepe , Japán a világűrben - 2023.04.04 07:15.)

Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térségről találnak olyan híreket, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek. Hordozóeszközök, műholdak következnek.

Hordozóeszközök

Ismertté vált a 2022. nyári Licsien-1 rakétaindítás (lásd startfotónkat) egyik hasznos terhe. Az év júliusának végén az alábbiakat írtuk az akkor bemutatkozott Licsien-1 kapcsán:
„A négyfokozatú, szilárd hajtóanyagú Licsien-1 (Lijian-1, más jelöléssel ZK-1A) hordozórakéta bemutatkozó startjára július 27-én magyar idő szerint 6:12-kor kerítettek sort. (...) A hasznos terhet jelentő hat műhold szerepét csak nagy vonalakban írták le a hivatalos hírügynökségi jelentések. Ezek szerint űrtechnológiai kutatásokra, a légkör sűrűségének mérésére, kvantumkommunikációs kísérletekre, elektromágneses tesztekre használják majd azokat. Egyikük navigációs (GPS és Beidou) műholdak földfelszínről visszaverődő sugárzásának detektálása alapján a talaj nedvességtartalmát méri. Ez utóbbin, a SAST műholdján kísérleti ionhajtóművet is kipróbálnak.”

Nos, a Kínai Kommunista Párt Politikai Konzultációs Testülete 2023. március 4-én konferenciájának szünetében a kínai sajtó képviselői rövid interjút készítettek Pan Csienvejjel (Pan Jianwei), az ország Tudományos Akadémiájának tagjával, aki maga is tagja a tanácsadó testületnek. A tudós elmondta, hogy az ország alacsony és magas pályán keringő műholdakból fog kiépíteni egy kvantumkommunikációs hálózatot. Az első lépés a Mozi (Micius) kísérleti műhold indítása volt 2016-ban. Ezzel azt tesztelték, hogy a fizikusok elmélete átültethető-e a gyakorlatba. A második lépés néhány (pontos szám nem hangzott el) kisméretű kvantumkommunikációs műhold indítása volt a 2022 júliusának legvégén a Licsien-1-gyel alacsony Föld körüli (LEO) pályára. Rajtuk a kvantumkommunikációs holdak elemeinek miniatürizálhatóságát vizsgálták. A velük gyűjtött tapasztalatok alapján fogják kiépíteni a LEO és 800 km magas, napszinkron pályás, maximum 100 kg-os holdakból álló konstellációt. Ezek a városok közötti kommunikációt biztosítják, amihez egy 60 cm átmérőjű antennával rendelkeznek majd. (A nehezebb, GTO-műholdak interkontinentális összeköttetésekre lesznek alkalmasak.)

Az új-zélandi Dawn Aerospace kisméretű automatikus, személyzet nélküli űrrepülőgépe megkapta az ország légügyi hatóságától a szükséges tanúsításokat, és ezzel megkezdheti a rakétahajtásos repülési teszteket. A fejlesztők azt szeretnék, ha a Mk-II Aurora nevű repülőeszköz képes lenne naponta két repülést végrehajtani, különösebb fejlesztést nem igénylő („hagyományos”) repülőterekről. Az előző két kitétel jelentőségét az adja, hogy ezzel a Mk-II Aurora a kereskedelmi repülőgépekhez hasonlóan működne. A különféle engedélyek megléte pedig azt biztosítja, hogy a Dawn szárnyas szerkezete számára nem kell külön légteret biztosítani.

Az Aurora 2018 óta sugárhajtóművel 48 felszállást teljesített, s volt olyan alkalom, amikor sikerült elérni a napi négy repülést is. A Mk-II-be viszont rakétahajtóművet építenek, mellyel a repülőeszköz önerőből hajtana végre vízszintes felszállást, szuborbitális repülést, majd ismételt vízszintes leszállást. A rakétahajtómű eddig 112 hosszabb-rövidebb égési tesztet teljesített, ezek közül hét olyan volt, amikor már az Aurorába építve dolgozott. A rakétás repülési teszteken a „tétet” természetesen fokozatosan emelik majd. Lépésről lépésre fogják növelni a repülési sebességet, magasságot és időt. Az első rakétahajtású felszállásra már az idén sor kerülhet.

Alkalmazási műholdak

Március 13-án adták át Thimphuban (Bhután) az India-Bhutan SAT nevű távérzékelési műhold adatainak valós idejű (real time) vételére alkalmas, S-sávban üzemelő földi vevőállomást. Az ünnepségen több bhutáni és indiai politikus, illetve szakember is részt vett. A hivatalos ceremónia vezetői indiai részről Shri Somanath S. az ISRO elnöke, egyben űripari miniszter, és Shri Sudhakar Delela, az ország bhutáni nagykövete, míg a Bhutáni Királyság részéről Lyonpo Tandi Dorji külügyminiszter és Karma Donnen Wangdi ipari, kereskedelmi és foglalkoztatási miniszter voltak.

Az INS-2B (ISRO Nano Satellite 2 for Bhutan) indiai–bhutáni kisműhold („India-Bhutan SAT”) még 2022 őszén került pályára az ISRO PSLV-C54 rakétaindításával. A műholdat – indiai szakemberek irányítása mellett – bhutáni mérnökök építették és tesztelték. (Ez egyébként az ország második nanoműholdja, hisz 2018-ban a BHUTAN-1-et egy Falcon-9 rakéta juttatta pályára. Már annak a fejlesztésében is részt vettek bhutáni szakemberek, bár akkor a munka dandárját japán mérnökök végezték.)

A Mitsubishi Electric Corporation nyerte a japán meteorológiai ügynökség által a Himawari-10 geostacionárius meteorológiai műhold megépítésére kiírt tendert. Ez lesz a negyedik Himawari hold, melyet a Mitsubishi építhet. (Jelenleg a Himawari-8 és -9 van pályán, melyek közül a 9-es működik, a tervek szerint 2029-ig. A 2015 és 2022 között működő Himawari-8 adatot jelenleg nem szolgáltat, de készenléti állapotban van, arra az esetre, ha a 9-es meghibásodna. Mindkét űreszköz a keleti 140,7°-os geostacionárius pozícióban található. A Himawari-10 majd a Himawari-8-at váltja.)