Öt Csilin-1 műhold Ceres-1 rakétával
(Rovat: Kínai műholdak, Kínai rakéták - 2022.11.17 13:15.)

Csiucsüanból 30 órán belül egy második műholdindítást is végeztek.

Az elsőről, egy Hosszú Menetelés-4C rakéta startjáról a Jaokan-34-03 földmegfigyelő műholddal már beszámoltunk. Az november 15-én történt, a következő pedig alig egy nappal később, 16-án magyar idő szerint 7:20-kor. A hordozórakéta ekkor egy Ceres-1 volt, az eseményt pedig egy kicsit háttérbe szorította az Artemis-1 küldetés indítása, amely aznap 27 perccel később történt Floridából. De jobb később, mint soha – most pótoljuk a kínai startról szóló hírt.

(Kép: Wang Jiangbo / Xinhua)

A Galactic Energy cég kis, négyfokozatú rakétája első három fokozatában szilárd hajtóanyagot, a végfokozatban folyékony (hidrazin) üzemanyagot használ. Összesen 700 kg tömeget tud alacsony (LEO) vagy kb. 270 kg-ot poláris napszinkron pályára (SSO) juttatni. 2020. novemberi bemutatkozása óta a mostanival együtt mind a négy startkísérlete sikerrel végződött.

A mostani hasznos teher felbocsátásával a Csilin-1 (Jilin-1) magánüzemeltetésű kisműholdas földmegfigyelő rendszer bővült tovább. Tulajdonosa a Chang Guang Satellites Technologies vállalat. Az első Csilin-1 még 2015-ben került pályára, azóta számos különféle kínai rakétatípuson utaztak a konstelláció újabb és újabb tagjai. Most a nagy (75 cm-es) felszíni felbontásra képes Csilin-1 Kaofen-03D (Gafen-03D) sorozatból indítottak egyszerre öt példányt, a 8-as, 51-es, 52-es, 53-as és 54-es számú darabokat. A teljes Csilin-1 műholdsereg a tervek szerint 2030-ig 138 darabosra bővül. Ezzel szinte folyamatosan szemmel tudják majd tartani az egész földfelszínt, nagy térbeli és időbeli felbontással.

A Galactic Energy már készül a következő, nagyobb tolóerejű, folyékony hajtóanyagú, részben újra hasznosítható Pallas-1 rakétájának bemutatkozására. Erre lehet, hogy csak a jövő évig kell várni. A Pallas-1 5 tonnás LEO és 3 tonnás SSO kapacitással rendelkezik majd. A csillagászat kedvelőinek feltűnhetett, hogy mind a Ceres, mind a Pallas a Naprendszer fő kisbolygóövében keringő, elsőnek felfedezett égitestekről kapta a nevét.