Űrszeméttel ütközhetett egy kínai műhold
(Rovat: Kínai műholdak, Környezetünk védelme - 2022.01.25 06:15.)

Az esemény még tavaly márciusban történt, az elemzések szerint egy 1996-os orosz startból származó törmelékdarab találhatta el.

Követési adataik alapján az Amerikai Űrhaderő 18. űrirányító százada (18th Space Control Squadron, SPCS) szakemberei úgy vélik, hogy a Jünhaj-1-02 (Yunhai-1-02) jelzésű kínai meteorológiai műhold 2021. március 18-án bekövetkezett feldarabolódását egy észlelt de nem katalogizált apró űrszemétdarabbal való nagy sebességű ütközés okozta. Az ilyesmit persze általában nem könnyű egyértelműen bizonyítani, de a mostani számítások valószínűvé teszik ezt a forgatókönyvet.

A Jünhaj-1-02 – amint arról annak idején hírt adtunk – 2019. szeptember 25-én Csiücsüanból (Jiuquan) startolt egy Hosszú Menetelés-2D rakétával.

(Kép: Xinhua)

A meteorológiai célú méréseket végző űreszköz közel poláris napszinkron pályán működött, 783 km-es felszín feletti magasságban. Magának a tavaly márciusi eseménynek a következtében szintén keletkezett egy csomó törmelékdarab. Tavaly októberben 37-et tartott belőlük nyilván a 18. SPCS, közülük addigra 4 már elért a sűrű légkörbe és megsemmisült. (Érdekes, hogy amatőr rádiós észlelések szerint a Jünhaj-1-02 valamilyen formában még mindig aktív lehet, legalábbis jeleket sugároz.)

A baleset feltételezett okozója egy Zenyit-2 rakétából származó, 1–10 cm körüli méretű darab volt, amely az 1996. szeptember 4-én Bajkonurból végrehajtott start nyomán került a világűrbe. A rakéta a Kozmosz-2333 katonai rádiós kémműholdat állította pályára.

Űrszemét alacsony pályákon. (Illusztráció: ESA)

A legnagyobb hasonló, nagy nyilvánosságot kapott esemény 2009-ben egy aktív Iridium távközlési műhold (Iridium-33) ütközése volt egy már használaton kívüli és irányíthatatlan orosz katonai műholddal (Kozmosz-2251). Akkor majdnem 2000 darab követhető (vagyis legalább 1 cm-es nagyságrendbe eső) törmelék keletkezett, s feltehetően sok még apróbb. Az ilyen nagyszabású, katatsztrofális ütközést könnyű észrevenni és az okát kideríteni, de a Jünhaj-1-02 esete kevésbé volt látványos. Magáról a feldarabolódást kiváltó törmelékdarabról voltak ugyan követési adatok, de nem nem túl megbízhatók. Feltehető, hogy sokkal több kisebb ütközési esemény történik alacsony Föld körüli pályákon, amelyek jórészt észrevétlenek maradnak. Ilyenkor az adott műhold csak kevéssé károsodik, de működik tovább, esetleg leszakad róla egy-két darab.