Chinasat-1D
(Rovat: Kínai műholdak, A nemzetbiztonságért , Lássuk és halljuk egymást - 2021.11.28 07:15.)

Ezen a néven katonai távközlési műhold indult Kínából geostacionárius pályára.

Egy héten belül ez volt a negyedik űrindítás az ázsiai országból. November 26-án, magyar idő szerint 17:40-kor (pekingi idő szerint már 27-én, éjfél után 40 perccel) egy Hosszú Menetelés-3B rakéta emelkedett a magasba a déli Hszicsangból (Xichang), a kínai geostacionárius műholdak megszokott indítóhelyéről.

(Kép: Xinhua / Bai Xiaofei)

Chinasat néven távközlési műholdakat szoktak pályára állítani, polgári és katonai célra vegyesen. A Chinasat-1 (Csunghszing-1, Zhongxing-1) sorozat az utóbbiak közé tartozik, most a D jelű példányát bocsátották fel. A betűjelzés ellenére ez csak a harmadik, hiszen a B kimaradt: a Chinasat-1A 2011 szeptemberében, a Chinasat-1C pedig 2015 decemberében startolt.

A műholdat az állami China Aerospace Science and Technology Corporation (CASC) építette, az ilyen típusú űreszközöknél megszokott DFH-4 platformra. A geostacionárius katonai távközlési holdaknak két fő típusát alkalmazzák Kínában. Ez a mostani a Feng Huo-2, amelyet titkosított telefonhívásokhoz és adattovábbításhoz használnak, C sávú transzponderekkel, illetve az UHF sávban. A Chinasat-2 (Sentung, vagy pinjin átírással Shentong) sorozat hasonló célt szolgál, de műholdjai a Ku-sávban adják-veszik a rádiójeleket.

A most felbocsátott Chinasat-1D először elnyúlt átmeneti pályára került. Innen saját hajtóműveivel alaítja ki a 36 ezer km magas körpályát az egyenlítői sík közelében. Várható működési élettartama 10-15 év.

A polgári Chinasat holdak közül legutóbb, idén szeptemberben a 9B jelű került pályára. Az televíziós és rádiós műsorszórásra szolgál. Jól értesültek tudni vélik, hogy hamarosan következhet a Chinasat-6D felbocsátása. Ezzel a növekvő belföldi igényeket szeretnék kiszolgálni, és már a 2022-es pekingi téli olimpia közvetítésére készülni, 8K felbontásban.