Ázsiai mozaik – 2020. augusztus (2. rész)
(Rovat: Kínai műholdak, Japán: a Hayabusa űrszonda , Távoli világok kutatói - 2020.08.28 13:15.)

Aktuális hírek az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatban – folytatás.

Űralkalmazások

A CAST (China Aerospace Science and Technology Corporation) augusztus 5-én bejelentette, hogy 2021-ben két meteorológiai műholdat kívánnak pályára állítani. A Fengjün-3E (Fengyun-3E, FY-3E) az FY-3 poláris műholdsorozat ötödik tagja lesz, egyben a világon az első „dawn-dusk” poláris meteorológiai műholdja. (Az ilyen holdak olyan poláris pályán mozognak, mely sosem vezet földárnyékban.) A jövőre indítandó másik kínai meteorológiai hold a geostacionárius pályára szánt Fengjün-4B (FY-4B) lesz. Ez az FY-4 család második tagja, ugyanakkor az első „igazi”, azaz „szolgálati” műhold, ugyanis a még 2016-ban startolt FY-4A-t inkább új technológiák kipróbálására szánták.

Videó a jövőre felbocsátandó FY-4B-ről. (Forrás: SciNews / Youtube)

Augusztus közepén India kormánya megtiltotta 101 különféle védelmi, vagy kettős felhasználású rendszer, berendezés, illetve technológia importját, ezzel erősítendő a hazai ipart. Ezzel kapcsolatban K. Sivan, az ország Űrkutatási Minisztériumának vezetője augusztus 24-én azt nyilatkozta, hogy ez óriási lehetőség a hazai iparnak. A behozatali tilalom ugyanis olyan eszközöket és műholdakat is érint, melyeknek van (többé-kevésbé) megfelelő hazai gyártású versenytársa. Név szerint említette példaként a GSAT-6 műholdakat használó terminálokat, illetve a GSAT-7C távközlési műholdat.

Naprendszer

Augusztus 2-án, pekingi idő szerint reggel 7 órakor a 3000 N tolóerejű manőverhajtómű 20 másodperces működtetésével elvégezték a Mars felé tartó Tienven-1 űrszonda első pályamódosítását. Ekkor a szonda 3 millió km-re járt a Földtől. Tizenegy nappal később a szonda már 8 millió km-nél is távolabb jutott a Földtől. Ezen a napon sikeresen letesztelték a Mars-orbiter magnetométerét, az ásványokat vizsgáló spektrométert, valamint a nagyfelbontású kamerát. Immár az is hivatalos, hogy a leszállóegység leválasztása nem “menetből” fog megtörténni, hanem csak az után, hogy az orbiter a bolygó körüli pályára állt, és onnan – legalább 2–3 hónapig – vizsgálta a leszállási területet.

Augusztus 10-én az ausztrál hivatalos szervek értesítették a Japán Űrügynökséget (JAXA), hogy kiadták az engedélyt a Ryugu kisbolygón mintát gyűjtő és azt a Földre szállító Hayabusa-2 japán űreszköz landolására. Az ázsiai visszatérő tartály december 6-án fog landolni az Ausztráliában található, kietlen Woomerában (ahol egykor rakétakísérletek folytak). Eközben a japán „fogadócsoport” tagjai megkezdték kiképzésüket a visszatérő egység begyűjtésére. (A Hayabusa-2-vel holnap egy hosszabb cikkben is találkozhatnak olvasóink. – A szerk.)

Augusztus közepén ismételten sikerült felébrednie a Hold túlsó oldalán dolgozó kínai automatikus űreszközöknek. A rover pekingi idő szerint 12-én 20:34-kor, a Csang’e-4 (Chang'e-4) lander pedig másnap, 14:54-kor „tért magához”. A holdjáró folytatja útját egy északnyugati irányban található bazaltos és apró fényes kráterekkel tarkított terület felé.

Új-Delhiben az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) és az Indiai Tudományos Intézet (IISc) közös sajtótájékoztatón jelentették be augusztus 15-én, hogy olyan eljárást fejlesztettek ki, mellyel a Holdon „téglákat” lehetne előállítani. Az építőanyag előállításához holdporra, emberi vizeletre és guarbabra lesz szükség.

Augusztus 20-án ünnepelhették az indiai szakemberek, hogy a Csándráján-2 (Chandrayaan-2) pont egy évvel korábban Hold körüli pályára állt. Ennek kapcsán az ISRO honlapjára felkerült egy 14 oldalas, angol nyelvű dolgozat, mely összefoglalja a program legfontosabb céljait és eredményeit.

A Kínai Űrhivatal (China National Space Administration) középiskolások és egyetemisták tudományos kísérletekre vonatkozó javaslatait várja két tervezett űrszondára. Az egyik a legkorábban 2024-ben induló Csang’e-7, mely sima leszállást hajtana végre a Hold déli pólusa közelében és mind a leszállóegység, mind pedig a holdjáró ásványi anyagok után kutatna. A másik űreszköz a 2016 HO₃ kisbolygót és a 133P/Elst–Pizarro-üstököst közelítené meg.

(A kép forrása)

A Csang’e-7 (a képen balra) egyébként a holdi anyagot visszahozó Csang’e-5 bázisán épülne . Azonos lenne a hajtómű és a leszállóegység (a kép bal oldalán), de a lander egy kisméretű rovert is szállítana, és újdonságként megjelenne egy kisebb ugrásokra alkalmas „hopper” (balra fent), mely jelentősebb helyváltoztatásokra lenne képes. A három talajon dolgozó egység már olyan mennyiségű információt állítana elő, hogy nagy sávszélességű adatátvitelre és nagyméretű antennára lesz szükség. Tervezik, hogy egy későbbi hasonló űreszközzel (Csang’e-8?) közös méréseket végeznének, egyfajta hálózatban működve.