CubeSatok az Apophishoz
(Rovat: Kína a világűrben, Távoli világok kutatói - 2025.07.18 07:15.)

Kína kis űrszondák rajával vizsgálná a kisbolygót, amikor az 2029-ben megközelíti a Földet.

Több kínai egyetem (a pekingi Beihang Egyetem, az ugyancsak pekingi Csinghua Egyetem és a három városban – Kanton, Csuhaj, Sencsen – működő Szun Jat-szen Egyetem) kutatói gyors reagálású, a bolygótudományok és a bolygóvédelem (Föld-védelem) céljait egyaránt szolgáló, a 99942 Apophis kisbolygóhoz indítandó küldetés tervét vetették fel, kihasználva azt a ritka alkalmat, amikor az égitest megközelíti a Földet. Az Apophis Recon Swarm (ARS) küldetés rugalmas felépítésű lenne, a CubeSatok csoportját pedig akár egyetlen starttal, akár különböző startok potyautas hasznos terheiként indíthatnák.

A küldetés célja, hogy meghatározzák a kisbolygó tömegét, felszíni morfológiáját, forgását és belső szerkezetét. Nem dőlt el, hogy a CubeSatok egymással azonosak, vagy csak egymáshoz hasonlók, esetleg egymástól különbözők lennének, az viszont biztosnak látszik, hogy multispektrális képalkotással és a felszín sztereó térképezésével vizsgálnák az Apophist, illetve mikrohullámú távolságméréssel nagy pontossággal térképeznék fel az égitest gravitációs terét. Közelrepülések sorozatával vizsgálnák a kisbolygó belső szerkezetét, támpontot nyújtva egy esetleges Földdel történő ütközés veszélye esetén a Föld-védelmi stratégiák kidolgozására.

Kína több hasonló jellegű küldetést hajtott már végre, illetve tervez. A Csang’e–2 szonda a kiterjesztett küldetése során 2012-ben elrepült a 4179 Toutatis kisbolygó mellett. Az idén májusban indított Tienven-2 űrszondával mintát szeretnének hozni egy földközeli kisbolygóról, a 2016-ban felfedezett 469219 Kamo'oalewa (2016 HO₃) nevű földközeli égitestről. Kína első Föld-védelmi küldetésének startját 2027-re tervezik, a technológiai demonstrációs szondával meg szeretnék változtatni egy kisbolygó (a jelenlegi tervek szerint a mintegy 30 méter átmérőjű 2015 XF₂₆₁) pályáját.

A kínai Csang’e–2 űrszonda 2012. december 13-án a 4179 Toutatis kisbolygóról készített felvétele. (Kép: Wikipedia, Yun Jiang, Jianghui Ji, Jiangchuan Huang, Simone Marchi, Yuan Li & Wing-Huen Ip)

A kínai kettős űrszondát 2027-ben Hosszú Menetelés–3B hordozórakétával szándékoznak indítani. Ezután a megfigyelő szonda a Vénusz mellett hintamanővert végezve 2029 elején érkezik az Apophishoz. Mintegy három hónappal később, 2029 áprilisában érkezik a kisbolygóba körülbelül 10 km/s sebességgel becsapódó szonda, vagyis akkor, amikor az Apophis a legközelebb jár a Földhöz. A koreográfia hasonló az amerikai DART szonda esetében alkalmazotthoz, azzal a különbséggel, hogy kínai szonda célpontja jóval kisebb, mint a Didimos és holdja, a Dimorpos, így közvetlenül mérni lehet a 2015 XF₂₆₁ pályájának megváltozását a becsapódás hatására.

Az ARS küldetés kigondolói szerint tervük jó lehetőség lenne, hogy kipróbálják a különböző Föld-védelmi koncepciókat. Megvalósításához nemzetközi partnerek bekapcsolódását is várják. A kapcsolatfelvételre az áprilisban a kínai Hofejben tartott második Nemzetközi Mélyűr-tudományi Konferencia (ICDSS 2025, International Conference of Deep Space Sciences) keretében már sor is került.

Az ARS csak egyike annak a számos küldetésnek, amelyeket az Apophis földközelségét kihasználva a kisbolygó vizsgálatára indítani terveznek. Az ESA a Ramses küldetést tervezi, amely a már tavaly útnak indított Hera és a NASA korábbi DART küldetése folytatásának tekinthető, sorsáról az idén év végén esedékes miniszteri tanácsülésnek kell döntenie. A NASA szakemberei a Janus kisműholdak, illetve az OSIRIS-APEX szonda bevetését tervezik, de a költségvetés csökkentése még ezeknél is közbeszólhat. A Japán Űrügynökség tervei között szerepel a földközeli kisbolygókat kutató, 2028-ra tervezett DESTINY+ küldetés, amelynek egyik célpontja az Apophis lehetne.

Maga a 99942 Apophis egy kb. 340 méter átmérőjű, S-típusú aszteroida, amely főként kőzetekből és fémekből áll. Az égitestet 2004-ben fedezték fel, és az első pályaszámítások alapján 2,7% valószínűségűnek találták, hogy a kisbolygó 2029-ben a Földbe csapódhat. A későbbi, pontosabb számításoknak köszönhetően a becsapódás valószínűsége 0-ra csökkent, legalábbis ami az elkövetkező 100 évet illeti. A jelenlegi számítások szerint az Apophis 2029. április 13-án mindössze 30 600 km távolságban halad el a Föld mellett, vagyis a geostacionárius pályánál közelebb. A megközelítést Európából, Afrikából és Ázsiából szabad szemmel is meg lehet majd figyelni. A kisbolygó a káosz és a sötétség egyiptomi istene, Apep nevének görög változatát viseli.