Sencsou-18
(Rovat: Kína a világűrben - 2024.04.25 15:30.)

A kínai űrállomásra tartó legújabb űrhajó háromfős fiatal személyzettel a fedélzetén startolt Csiucsüanból.

Szokás szerint a kínai emberes űrrepülésekért felelős ügynökség (China Manned Space Agency, CMSA) csak az indulást megelőző napon, egy sajtótájékoztató keretében hirdette ki a személyzet névsorát. Eszerint a Tienkung (Tiangong) űrállomáson jelenleg dolgozó háromfős személyzet felváltására indult Sencsou-18 (Shenzhou-18) parancsnoka Je Kuangfu (Ye Guangfu), társai Li Cung (Li Cong) és Li Kuangszu (Li Guangsu). Mindhárman az 1980 után született generáció képviselői, Li Cung 34, Li Kiangszu 36 esztendős. A 43 éves Je Kuangfu 2021–2022-ben már járt az akkor épülő űrállomáson, a Sencsou-13 személyzetének tagjaként. Nem mellesleg ő volt a kínai űrhajósok közül az első, aki nemzetközi képzésben is részt vett. A többiek a harmadik kínai űrhajóscsoportból érkező újoncok.

A Sencsou-18 utasai (balról jobbra: Je Kuangfu, Li Kuangszu és Li Cung) nagyjából fél évig tartó küldetésre indultak a Tienkung űrállomásra. (Kép: Xinhua)

A Sencsou-18 április 25-én magyar idő szerint 14:59-kor indult az északnyugat-kínai Csiucsuanból (Jiuquan), egy Hosszú Menetelés-2F (Y-18) rakétával. Az űrállomásig tartó út mintegy 6 és fél órát vesz igénybe, a dokkolás a központi Tienho (Tianhe) modulhoz történik automatikus üzemmódban. Az űrhajósok fél évig tartó ott-tartózkodásuk idején fogadják majd a Tiencsou-8 (Tianzhou-8) teherszállító űrhajót és a Sencsou-19-et, amely majd az őket váltó új személyzetet hozza. A tervek szerint idén október vége felé térnek haza, űrhajójuk kabinja Belső-Mongólia területén ér majd földet.

A Sencsou-18-at indító rakétát április 17-én szállították ki a starthelyre. (Kép: Wang Jiangbo / Xinhua)

Az űrhajósok programjában az űrállomás-fenntartási feladatok és két vagy három űrséta mellett egy sor tudományos kísérlet elvégzése is szerepel. A 90-nél is több súlytalansági kísérlet témái felölelik az anyagtudomány, élettudomány, gyógyászat és technológia különféle területeit. A kínai űrkutatás történetében például először visznek az űrbe egy zebrahalakat és aranyhalakat, valamint algákat tartalmazó, önfenntartó vízi ökológiai rendszert, amelyben a gerinceseknek a súlytalanság körülményei közt történő történő szaporításával is kísérleteznek. Egy másik, a majdani űrbeli növénytermesztés megalapozását célzó kutatási programban növényi őssejtekkel végeznek kísérleteket, hogy vizsgálják a növényeknek a földi nehézségi körülményekhez való evolúciós alkalmazkodását.