Ázsiai mozaik – 2023. június (2. rész)
(Rovat: Kína a világűrben, Kínai rakéták - 2023.07.04 07:15.)

Sorozatunkban előző részében több indiai és egy nagyon rövid indonéz hírt olvashattok. A befejező részben kínai érdekességek következnek.

Oroszországon és Venezuelán kívül az Egyesült Arab Emírségek, Pakisztán, valamint az APSCO (Asia-Pacific Space Cooperation Organization) is aláírta csatlakozási szándékát a kínai ILRS programhoz – állítja a(z állami tulajdonú) Ta Kung Pao újság. A China Press szerint pedig jelenleg Malajziával folynak a legelőrehaladottabb tárgyalások a csatlakozással kapcsolatban. Mint azt olvasóink tudják, az ILRS az International Lunar research Station rövidítése. Ez nem más, mint a jövő évtized elejétől kiépítendő, az alábbi fantáziaképen látható, automatikus és személyzetes holdfelszíni eszközökből kialakított, a Hold déli pólusához közel létrehozott, kínai vezetésű kutatóállomás, illetve az azt kiszolgáló infrastruktúra.

A kínai cél jelenleg az, hogy létrehozzák az együttműködő partnerek szervezetét (ILRSCO), s az erről szóló dokumentumot minden résztvevő aláírja 2023 októberében. A következő lépés a szervezet központjának kialakítása a Hofejben (Hefei, Anhuj tartomány) található Deep Space Science Cityben. Itt a tervek szerint több létesítmény épülne, s azokat a Naprendszer bolygóiról neveznék el. Az épületek tervezési és szimulációs, űreszköz-üzemeltetési és -irányítási, adatfeldolgozási és archiválási, illetve mintatárolási és kutatási, valamint nemzetközi oktatási célokat szolgálnának.

A Hold felszínén kialakítandó ILRS egyébként pár éve még mint kínai–orosz koncepció szerepelt. De miután Moszkva lerohanta Ukrajnát, Peking már kínai programként emlegeti azt, melyben Oroszország a legjelentősebb résztvevő. Az ILRS felé vezető következő orosz lépés a régóta húzódó Luna-25 lander indítása (talán augusztusban), illetve a Csüecsiao-2 (Queqiao-2) távközlési/átjátszó Hold-orbiter startja a következő év elején. Ezt követi a Csang’e-6 (Chang’e-6) startja 2024 májusában. Ez az űreszköz sima leszállást kísérel meg a Hold túlsó oldalán, majd onnan talajmintát hoz vissza a Földre. [Az emirátusi részvétel emlegetése legalábbis érdekes. Mint azt többször írtuk, az eredeti tervek szerint az arab Rashid-2 rover 2027-ben (?) landolt volna a Hold déli részén a Csang’e-7 kínai leszállóegységen. Ám a közelmúltban – miután fedélzetén több ITAR szabályozás alá eső amerikai alkatrész is lenne – az Egyesült Államok kategorikusan megtiltotta az emirátusi űrügynökségnek, hogy a rovert átadja a kínaiaknak. Ezek után – és figyelembe véve azt, hogy az Emírségek aláírta az Artemis Accordot is – legalábbis furcsa, hogy Kína őket együttműködő partnerként emlegeti. Meglátjuk… – A Szerző megj.]

A kínai Tiencsou-5 (Tianzhou-5) nehéz teherűrhajó június 7-én visszakapcsolódott a kínai modulűrállomásra. Mint emlékezetes, az űreszköz még 2022. november 12-én startolt Vencsangból, és a Sencsou-16 (Shenzhou-16) személyzetes űrhajó érkezését megelőzőn, idén május 5-én ledokkolt a Tienkungról. Az önálló repülés mintegy 33 napig tartott, de annak céljáról és tartalmáról a kínaiak nem közöltek semmit. Jelenleg tehát annak ellenére is három űrjármű van kikötve a kínai űrállomáshoz, hogy a Sencsou-15 már visszatért a Földre. Ezek a Sencsou-16 személyszállító, illetve a Tiencsou-5 és -6 teherszállító űrhajók.

Újabb starthely épül a kínai Vencsangban, kifejezetten szilárd hajtóanyagú, kereskedelmi rakéták indítására. Az új indítóállás a várakozások szerint december közepén lehet kész. Az építkezés egyébként már a harmadik a Hainan Commercial Launch Site nevű projekt keretében. Két létesítmény építése ugyanis már egy jó ideje folyamatban van. Ezek közül az egyik a kerolox, a másik a metalox hajtóanyagú rakéták kiszolgálására lesz alkalmas. (Az első folyékony hajtóanyagú rakétastartra 2024 elején kerülhet sor.)

Még a 2023. május 17-i Hosszú Menetelés-3B (CZ-3B) rakétastart során próbálták ki a kínaiak azt az ejtőernyős rendszert, mellyel a jövőben hordozórakéták gyorsító fokozatait szeretnének biztonságosan visszajuttatni a felszínre. Az eseményről azonban az ázsiai ország szakemberei csak közel három héttel később számoltak be… A kísérlet technológia célja, hogy mintegy 80%-kal csökkentsék a potenciális földet érési terület nagyságát. Ez azért fontos, mert több kínai indítóhely is az ország belső részén található, így a visszahulló első, illetve gyorsító fokozatok veszélyeztették és veszélyeztetik az építményeket, illetve a lakosságot. A beszámoló szerint a manőverezésre képes ejtőernyő adott magasságon nyílik, majd automatikus kormányzással viszi terhét egy kijelölt területre.