Bajban a Marson és a Marsnál
(Rovat: Kína a világűrben, Űrszondák a Marsnál - 2023.01.18 06:15.)

Hivatalosan még meg nem erősített január eleji hírek szerint elhallgathatott a kínai marsjáró és a bolygó körül keringő űrszonda is.

Az információt a South China Morning Post január 7-i számában megírt értesülések alapján több szakmai hírportál, így a Space News is megírta. Kína első teljesen önállan készült marsi küldetése, a Tienven-1 (Tianwen-1) űrszonda 2020 júliusában indult és 2021 februárjában állt a vörös bolygó körüli pályára. A leszállóegység 2021 májusában rendben elérte a felszínt az Utopia-síkság (Utopia Planitia) térségében. Ezzel Kína lett a harmadik űrnemzet, amely sima leszállást hajtott végre a Marson. A leszállóegységről rövidesen legördült és megkezdte önálló kutatómunkáját a Csuzsung (Zhurong) marsjáró is.

A Csuzsung rover felvétele a Mars felszínén, a háttérben a leszállóplatformja. (Kép: CNSA)

A Csuzsung marsjárót tavaly május 18-án terv szerint hibernálták, hogy átvészelje a téli időszakot, amikor a környező hőmérséklet alacsonyabb és kevesebb napfény éri a napelemtábláit. A tervek szerint decemberben – a marsi északi féltekéjén a tavaszi nap-éj egyenlőség környékén – kellett volna autonóm, előre programozott módon felélednie. De a rádiós bejelentkezését hiába várták. Könnyen előfordulhat, hogy a porviharok hatására is csökkenhetett a napelemek energiatermelő képessége. A Mars körül keringő és a felszínt fényképező Tienven-1 űrszonda mindenesetre tavaly március és április környékén megfigyelt porviharokra utaló jeleket a leszállóhely térségében. A Csuzsung egyébként fel van szerelve olyan eszközzel, amellyel aktívan megtisztíthatja a négy napelemtáblája – portaszító bevonattal ellátott – felszínét a rá lerakódó portól. De a hibernáció ideje alatt természetesen ez a módszer sem működik.

A Csuzsung elsődleges működési élettartamára 3 földi hónapot terveztek, de a hibernációjáig már majdnem egy évet bírt a meghosszabbított küldetésében. Megtett útja megközelíti a 2 km-t a leszállóhelytől déli irányba.

Ami a Tienven-1-et illeti, a rovertől függetlenül azzal az űreszközzel is baj lehet. A keringő szonda feladata lenne rádiókapcsolatot biztosítani a földi irányítók és a marsfelszíni egység között. A lehetséges kommunikációs problémára rádióamatőrök hívták fel a figyelmet, hivatalos kommentár még nem érkezett. A Tienven-1 kijelölt feladata a tavalyi év vége felé felsőlégköri fékezési tesztek végrehajtása volt. Az efféle manőverek során szerzett információra és gyakorlatra az évtized vége felé indítani tervezett kínai marsi mintahozó küldetéshez volna szükség. Egyelőre nem világos, hogy ha tényleg baj történt az űrszondával, annak van-e valami köze ezekhez a légkörbe merülésekhez.

Fantáziakép a Mars körül keringő Tienven-1 kínai űrszondáról. (Kép: CASC)

A Tienven-1-gyel kapcsolatos legfrissebb hír – amelyben azonban nem tesznek említést az űrszonda jelenlegi állapotáról – egy 2021. októberi mérés tudományos eredményéről számol be. Ekkoriban a Mars és a Föld közé került a Nap, ezért a marsi űrszondákkal való kommunikáció szünetelt. A kínai szonda és az európai Mars Express Föld irányába küldött rádiójelei a Nap külső légkörén haladtak át. Egy ilyen alkalommal, amikor a Mars a napkorong közepétől mindössze a csillag látszó sugara 2,6-szorosának megfelelő távolságban volt, 10 percen át egy koronakitörésre utaló zavarokat sikerült detektálni. Az eredményekről szóló szakcikk nemrég az Astrophysical Journal Letters folyóiratban jelent meg.

Kínából 2025 körül tervezik indítani a Tienven-2 bolygókutató szondát, amelynek célpontja nem a Mars. Kettős feladata egy földközeli kisbolygóról való anyagminta gyűjtése és egy üstökös megközelítése lesz.