Ázsiai mozaik – 2022. augusztus (1. rész)
(Rovat: Kína a világűrben, Kínai rakéták - 2022.09.17 08:45.)

Havi sorozatunkban az ázsiai, csendes-óceáni és közel keleti térség országainak űrtevékenységével kapcsolatos információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek. Ezúttal kínai híreket olvashatnak.

Űrállomás

Augusztus 2-án végigtesztelték, és ezzel üzembe helyezték a Ventien modulon lévő (a Tienhón lévőnél rövidebb, 6 m hosszú) robotkart. Ennek során – pirotechnikai töltetek elműködtetésével – oldották az ideiglenes rögzítéseket, majd ellenőrizték, hogy a különféle beépített szenzorok ezek után „zöldet” (szabad mozgást) jeleznek-e? Ezt követően egyenként ellenőrizték a forgó/kapcsolóelemek („ízületek”) forgási képességét a teljes tartományban. A következő lépés a robotkar „mászási” képességének ellenőrzése volt, hisz a karnak végig kell tudni utaznia a modul külső részén. Az ezt követő lépés szó szerint a „lépegetési” funkció ellenőrzése volt. Tudni kell, hogy a kar két végének ellentétét adó „kapaszkodópontok” vannak az állomás külső részén. Ha a kar egyik vége ezt megfogja, a másik kinyúlhat és megfoghat egy másikat. Ezek után ez utóbbi rögzíti a kart a modulhoz, míg az előbbi vég(csatlakozó) oldása után azt áthelyezik máshova. (Pont úgy, ahogy egy hernyó halad, lépeget.) Így szépen bejárható az állomás külseje. Az utolsó előtti feladat az űrsétaajtó és a napelemek közeli vizsgálata (a karon lévő kamera segítségével). Végül – miután az összes felsorolt feladatot az irányítóközpontból vezérelték – ezeket újra végigjátszották, de most már az űrállomás belsejéből, azaz a fedélzeten tartózkodó tajkonauták irányításával. A tesztek során készült rövid videó itt tekinthető meg.

Augusztus 9-én megérkezett Vencsangba a harmadik és egyben utolsó nehéz űrállomásmodul, a mintegy 22 tonnás Mengtien. Az űreszközt indító hordozórakétát szállító hajó szeptember 3-án kötött ki Vencsangban. A Hosszú Menetelés-5B (CZ-5B) Y4 jelű hordozórakéta és az űrlabor összeszerelését már meg is kezdték. Jelenleg úgy tűnik, hogy tartható a – már az év elején jelzett – októberi indítás. (A Mengtient már a Ventien modul indítása kapcsán részletesen bemutattuk. Itt jeleztük azt is, hogy a három blokk közül ennek lesz a legkisebb a hermetikus tere – mindössze 20 m³ –, míg ez az adat a Tienho esetében 50 m³, a Ventien esetében pedig 30 m³.)

Szeptember 1-jén a Sencsou-14 űrhajósai végrehajtották első – közel 6 órás – űrsétájukat. A második „koedukált” kínai EVA résztvevői Csen Tung (Chen Dong) és Liu Jang (Liu Yang) voltak. Az első kínai űrhajósnő (Liu Jang) ezzel a második kínai nő lett, aki űrsétán vett részt, miután az első kínai női űrsétát a második kínai űrhajósnő, Vang Japing (Wang Yaping) 2021. november 7-én hajtotta végre. Az űrséta során Liu Jang a sárga, míg Csen Tung a piros csíkkal jelölt kínai űrsétaszkafandert viselte. Az EVA-ra immár a Ventien modulon kialakított zsilipkamrán és ajtón keresztül került sor, melynek átmérője 100 cm, szemben a központi modul 85 cm-es ajtajával. A kint tartózkodás legfőbb célja a fenti elemek tesztelése mellett a robotkarral való együttműködés és egy videókamera felszerelése volt.

Közben érdekes részletek derültek ki a második – Ventien nevű – nehéz modul napelemeiről. Miután a Ventien (és a Mengtien) napelemszárnyai óriásiak (a két elem teljes fesztávolsága 55 méter), ezért esetleges oszcillációtól tartva, kockázatosnak ítélték a teljesen kifeszített napelemszárnyakkal történő dokkolást. A megoldás az lett, hogy a rendszert a pályára állás után csak részlegesen nyitották ki, ami azt jelenti, hogy egy-egy napelemszárny csak 6,5 méter hosszig nyúlt ki. A szolgálati rendszerek, a repülés és dokkolás szempontjából kritikus berendezések számára így is elegendő áramot termeltek. A teljes nyitásra pedig csak a dokkolás után került sor. Egyébként a három nehéz modulból álló űrállomás 3 pár napelemszárnyának összfelülete majd eléri a 400 m²-t, és mintegy 80 kW elektromos teljesítményt állít majd elő.

Vízfelszíni „ügyek”

Még több kínai vízfelszíni indításra kerülhet sor a jövőben! Ami elég logikus (bár bonyolult) terv, hisz Kína népessége óriási és nem nagyon lehet új területeket kijelölni a rakétaindításokra. Ráadásul a visszahulló fokozatok által „használható” területeket is szívük szerint csökkentenék a hatóságok. Mint az olvasóink előtt ismert, már létezik vízfelszínről induló kínai rakéta, a Hosszú Menetelés-11 (CZ-11) módosított változata. Most azonban az Orienspace és a Galactic Energy nevű magánvállalatok, valamint a CALT jelentettek be érdekes terveket.

A 2020-ban alapított Orienspace, amely eddig kétszer emelt törzstőkét (47, illetve közel 60 millió dollár értékben), jelenleg a Gravity-1 nevű szilárd és a Gravity-2 nevű kerozin (plusz oxigén) meghajtású rakétákat fejleszti. Az előbbi típus első indítására ideális esetben 2023-ban kerülhet sor. A vállalat vezetői már dolgoznak a szárazföldin túl a tengeri indítás tervein.

Hasonló a helyzet a Galactic Energy (GE) esetében is, amely harmadik Ceres-1-es rakétáját indíthatja még az idén. Nos, a GE az idén (vagy jövőre) egy kísérleti tengeri indítást is elvégezne, bár az egyelőre nem világos, hogy átalakított Ceres-1-gyel, vagy a fejlesztés alatt álló Pallas-1-es (szintén kerozinos) rakétával.

Végül nem lehet kihagyni a legjelentősebb versenyzőt, a CALT-ot (China Academy of Launch Vehicle Technology), melynek CZ-8-as rakétája már bemutatkozott, és korábban beszámoltunk arról, hogy (részben) újra felhasználhatónak álmodták meg. Most a kínai szakemberek bejelentették azt is, hogy a Hosszú Menetelés 8-as vízről (hajóról) indítható változatát is fejlesztik.

Egy másik „vízfelszíni üggyel” zárjuk epizódunkat. Kisebb diplomáciai botrány kísérte a Jüanvang-5 (Yuanwang-5) kínai mérő- és követőhajó hambantotai (Srí Lanka) kikötését. Mint azt olvasóink tudják, a vevőkkel és antennákkal telepakolt Jüanvang flotta feladata a különféle katonai és polgári ballisztikus, illetve kozmikus rakéták pályára állásának megfigyelése, követése, valamint a folyamatos adatátvitel biztosítása akkor, amikor kritikus repülési szakaszban az eszköz nincs földi állomás látóterében. Nos, miután Srí Lankán jelenleg óriási gazdasági, ellátási és belső biztonsági problémák vannak, Kína többféle segítséget ajánlott fel. Erre hivatkozva bejelentették, hogy a Jüanvang-5 „humanitárius segítséget” visz az országba és ezért augusztus 11. és 17. között Hambantota kikötőjében lesz, ahol egyébként készleteit is feltöltik.

Miután a (képünkön látható) hajó inkább megfigyelő és hírszerző hajó, mint teher- vagy kórházhajó, India azonnal tiltakozást nyújtott be a Srí Lanka-i kormánynál, érdeklődve a kínai hajó „valódi szándéka” felől, hisz a hajó eszközei akár mélyen az indiai területek fölé is „befülelhetnek”. A közelben indiai haditengerészeti bázisok vannak, de az ISRO sriharikotai kozmikus indítóbázisa is „csak” 850 km-re van légvonalban a kikötőtől. Tudni kell azt is, hogy a Srí Lanka-i gazdasági bajok következményeként Kína megveheti (vagy kibérelheti) a Lankanban található kikötőt, ahol indiai aggályok szerint akár haditengerészeti bázist is kialakíthat.

Némi vita után végül a Srí Lanka-i kormány csak augusztus 13-án adott engedélyt a hajó kikötésére, melyre 16-án került sor. A Jüanvang-5 végül 22-én hagyta el Hambantotát.