Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Lassan két hete az űrben
(Rovat: Kína a világűrben - 2022.08.16 07:45.)

Augusztus 4-én indult második útjára a kínaiak többször újra felhasználható automata űreszköze, amelynek feladatát homály fedi.

Ebben, és talán méreteiben és felépítésében is hasonlít az amerikaiak katonai célú X-37B mini-űrrepülőgépére. A kínaiak űreszköze először 2020 szeptemberében repült, nagy titoktartás közepette. Csiucsüanból (Jiuquan) most is egy olyan Hosszú Menetelés-2F rakétával indították, amilyenekkel az emberes kínai űrhajókat szokták felbocsátani. A Góbi-sivatagban fekvő starthelyről augusztus 4-én magyar idő szerint 18 óra körül hajtották végre az indítást, amelynek még a pontos időpontja sem ismert.

A követési adatok tanúsága szerint 50°-os hajlásszögű, 346 és 593 km között változó magasságú pályára került az űreszköz, amelynek feladatáról továbbra sem lehet semmi biztosat tudni. Az állami Hszinhua (Xinhua) hírügynökség szerint egy kísérleti repülésről van szó „a világűr békés célú felhasználásának elősegítésére”. A jelentés arról is szól, hogy a pályán töltött ideje végeztével az űreszköz a „kijelölt leszállóhelyére” tér vissza Kínban. Hogy ez hol van, illetve hogy az esemény mikor várható, arról persze nem közöltek információt.

A 2020-as próbaútról annyit lehet tudni, hogy az mindössze két napig tartott. Nemzetközi megfigyelők szerint – amint arról annak idején mi is beszámoltunk – a landolás helyszíne a Lop Nor nukleáris tesztterület közelében, Kína északnyugati részén, a Takla-Makán sivatagban található katonai légibázis lehetett. Az újra felhasználható űreszköz nyomán akkor „valami” a Föld körüli pályán maradt, amelyről úgy gondolták, hogy vagy egy feleslegessé vált kiszolgáló modul, vagy egy a landolás előtt még önálló pályára helyezett műhold lehetett.


Először 2007 végéről származtak olyan információk, hogy Kínában az X-37B-hez hasonló, többször felhasználható szárnyas űrjármű fejlesztésébe kezdtek. Valódi kép helyett egy fantáziarajzzal kell beérnünk...

A spekulációk szerint a kínai űreszköz az amerikai X-37B-hez hasonlít. Ez utóbbinak a pontos feladatáról sem lehet tudni lényegében semmit, eltekintve időnként egy-egy polgári célú kísérletről, amelyet a fedélzetén végeznek. De legalább képeket láthatunk és alapvető adatokat tudhatunk róla. Az X-37B program keretében 2010 óta hat repülést végeztek, illetve végeznek most is, hiszen a legutolsó 2020 májusa (!) óta még mindig tart.

Az X-37B példányainak hossza 8,9 m, szárnyainak fesztávolsága 4,5 m. Ha a kínai űrjármű ehhez hasonló, a hozzávetőleges méreteire abból lehet következtetni, hogy be kell férjen a Hosszú Menetelés-2F rakéta orrburkolata alá. A burkolat henger alakú testének átmérője 4,2 m, de a nyilvánosságra került fényképek alapján most volt az oldalain egy-egy „kitüremkedés”, ami arra utal, hogy a szárny fesztávolsága egészen hasonló lehet, mint az amerikai X-37B mini-űrrepülőé.


A kínai közösségi hálón megjelentek olyan fényképek, amelyek állítólag az újra felhasználható kínai űreszközt szállító rakéta orrkúpjáról készültek. Ennek a két darabja néhány perccel a felemelkedés után válik le, amikor a rakéta már kiért a légkör sűrű rétegeiből. A szárazföld belsejében fekvő kínai starthelyek sajátossága, hogy a hordozórakéták visszahulló, elhasznált darabjai nem a tengerbe, hanem sokszor akár lakott területek közelébe esnek le. (Kép: Spaceflight Now)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024