Ázsiai mozaik – 2022. június
(Rovat: Kína a világűrben, India a világűrben , Űrpolitika - 2022.07.17 08:15.)

Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országainak űrtevékenységével kapcsolatos információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek.

Június 5-én a CGTN (China Global Television Network) egy rövid filmben foglalta össze a legújabb kínai űrhajó dokkolását a Tienho űrmodulhoz. Június közepén a kínai emberes űrtevékenység irányítói a Sencsou-13 űrrepülését összefoglaló, rövid, 8K UHD videót mutattak be. Június 15-én – szintén a CGTN – egy nagyjából két és fél perces videóban foglalta össze a Sencsou-14 személyzetének első hetét a kínai űrállomáson. Három nappal később pedig a Hszinhua (Xinhua) hírügynökség a GlobalLinken egy 1 perces (angol felirattal is ellátott) videóban mutatta be, hogy hogyan lesz ivóvize a három kínai űrhajósnak az űrállomáson.

E sorok írásakor úgy tűnik, hogy július 24-én indulhat Vencsangból a kínai modulűrállomás második nehéz modulja, a Ventien. A képünkön látható, 22 tonnás egység sem alapvető mechanikai kialakítását, sem külső/belső elrendezését és berendezéseit, sem pedig fő feladatait tekintve nem lesz azonos a már fent lévő Tienhóval. Részben tartalékja lesz annak (hisz például tartalmazni fog térbeli stabilizálási és vezérlési képességeket, valamint nagyméretű űrsétaajtót és zsilipkamrát), részben új képességeket is „képbe hoz” (pl. újabb 3 fő részére biztosít hálókabinokat, illetve egy sor új tudományos és kutatóeszközt fog tartalmazni). Ugyanakkor jelentősen kibővíti az állomás lehetőségeit, például azzal, hogy a Tienhóénál jóval nagyobb napelemekkel lesz felszerelve.

Egyébként a Ventient, illetve majd ősszel a Mengtient indító Hosszú Menetelés-5B (CZ-5B) rakéta több módosításon esett át az első két példányhoz képest. (Ez utóbbiak indították a második generációs személyszállító űrhajó egy korai tesztpéldányát, illetve a Tienhót.) Igyekeznek csökkenteni a vibrációkat, és talán megoldják azt is, hogy a rakéták dolguk végeztével visszamerítsék magukat a felsőlégkörbe, hogy ott irányítottan égjenek el. Az 53,7 méter magas, 837,5 tonna induló tömegű CZ-5B rakéta indítási ablaka 24-én 06:20 UTC körül lesz „nyitva”.

Ahogy az sejthető volt, tovább csúszik India saját erőből fejlesztett személyzetes űrhajójának első automatikus repülése. Június legutolsó napján jelentette be az Indiai Űrkutatási Hivatal (ISRO), hogy további fejlesztésekre, vizsgálatokra és tesztekre van szükség, s emiatt az első személyzet nélküli startra legkorábban 2023 közepén, míg az első személyzetes repülésre legkorábban 2024-ben kerülhet csak sor. Mivel itt újabb egy–másfél éves csúszásról beszélünk, valószínű, hogy a Gaganyaan űrhajó fejlesztése komoly gondokkal küzd. Az ISRO annyit közölt, hogy jelenleg a hajtómű-, illetve a leszállórendszerek átalakítása folyik. Megemlítették, hogy épp megerősítik a leszállólábakat.

Június elején a Kínai Tudományos Akadémia Geokémiai Intézetének szakemberei egy új, 1:2,500.000 méretarányú geológiai térképet publikáltak a Holdról. Az intézet és több egyetem munkatársai által elkészített anyag a Csang’e kínai holdszondák és más országok és űrkutatási szervezetek űreszközei adatainak felhasználásával készült. A térkép többek között 12 341 becsapódási krátert, 17 kőzettípust, 14-féle geológiai szerkezetet tartalmaz. A térkép papíron és elektronikusan is hozzáférhető, akár kínaiul, akár angolul. A térképet bemutató teljes cikk a Science Bulletin című folyóiratban jelenik meg.

Emirátusi mérnök vezetheti a COPUOS-t 2022–23-ban. Az ENSZ 1959-ben létrehozott, a világűr békés célú felhasználását elősegítő bizottsága (ENSZ Világűrbizottság, United Nations Committee on the Peaceful Uses of Outer Space, UN COPUOS) jelenleg 100 tagállamot számlál. A szervezet új elnöke Omran Sharaf lesz, akinek jelentős szerepe volt az első arab Mars-orbiter (Al-Amal, Hope) megvalósításában. A szakember korábban a COPUOS-ban és a Globális Navigációs Műholdrendszerek Nemzetközi Bizottságában (International Committee on Global Navigation Satellite Systems, ICG) képviselte hazáját.