Úton az újabb kínai űrállomás-személyzet
(Rovat: Kína a világűrben - 2022.06.05 07:30.)

Egy Hosszú Menetelés-2F rakéta indította a Sencsou-14 űrhajót, fedélzetén két férfivel és egy nővel.

A start június 5-én, magyar idő szerint 4:44-kor történt Csiucsüanból (Jiuquan). A szokásoknak megfelelően a Sencsou-14 (Shenzhou) és Sencsou-15 személyzetét már fél éve kijelölték. (Az előbbi a Sencsou-13 tartaléka volt, míg az utóbbi tagjai a 14-es személyzetének dublőrjei.) A Csen Tung (Chen Dong, második űrrepülés), Liu Jang (Liu Yang, második űrrepülés) és Caj Hszücsö (Cai Xuzhe, első űrrepülés) összetételű trió lesz a második féléves kínai űrrepülő személyzet a Tienho (Tianhe) űrállomáson. Legfontosabb feladatuk a két nehéz modul, a Ventien (Wentian) és Mengtien (Mengtian) fogadása júliusban, illetve októberben vagy novemberben. Egyúttal ők lesznek az első „meleg váltást” végrehajtó személyzet. Ez azt jelenti, hogy nem üres űrállomást hagynak majd maguk után, hanem hazaindulásuk előtt kb. 10 nappal fogadják a Sencsou-15 személyzetét, és másfél hétig közösen dolgoznak. (Ezt részben az teszi lehetővé, hogy a Ventienen kialakítottak további három hálókabint.)

Csen Tung (1978) mérnök, vadászpilóta, a 2010-es kínai űrhajós osztály tagja. Első űrrepülésére a Sencsou-11-gyel indult 2016-ban. Azon a küldetésén új kínai időtartamrekordot felállítva több mint 32 napot töltött a világűrben. Liu Jang (1978) katonai szállítórepülőgép-pilóta, a 2010-es kínai űrhajós osztály tagja. 2012 júniusában a Sencsou-9 személyzetének tagjaként az első kínai nő volt a világűrben. Akkor – két férfi társával – közel két hetet tartózkodott a Tienkung-1 (Tiangong-1) űrlabor fedélzetén. A mostani repülésen újonc Caj Hszücsö szintén a második kínai űrhajós osztály tagja.

A Sencsou-14 személyzete. Balról jobbra Caj Hszücsö, Csen Tung és Liu Jang. (Kép: Xinhua)

A kínai űrállomás építésével kapcsolatos további hírek közé tartozik, hogy május 29-én a Hajnan-szigeten található indítóhelyre megérkeztek annak a Hosszú Menetelés-5 (CZ-5B/LM-5B) rakétának az elemei, melynek júliusban kell pályára állítania az űrállomás második nehéz modulját. A 849 tonna induló tömegű, 53,7 méter magas rakéta startját e sorok írásakor július 23-ra tervezik. A rakéta által szállítandó 22 tonnás Ventien modul tartalmaz majd egy második légzsilipet/űrsétaajtót, további 3 fő részére hálókabinokat, valamint két óriási napelemszárnyat, melyek fesztávja eléri a 30 métert. Mivel a hordozórakéta központi egysége kikerül a keringési pályára, valószínűleg megint izgalmas kérdés lesz, hogy hol érkezik vissza a Földre... A soron következő CZ-5B rakéták majd a Mengtien űrállomás modult, illetve a Hszüntien (Xuntian) óriás űrtávcsövet állítják pályára, 2022 végén, illetve valamikor 2023-ban.

Kínai szakemberek pár hete azt is bejelentették, hogy már készül a 6-os sorszámú automatikus teherűrhajó, melynek indítása 2023 második negyedévében esedékes. (Emlékeztetőül: a 3-as néhány hónapja, a 4-es pedig néhány hete van fent, míg az 5-ös startja az idei év negyedik negyedévében esedékes.) A Tiencsou-6 (Tianzhou-6) már a kínai teherűrhajók második generációjának lesz az első tagja. (Az második generáció utolsó tagja valószínűleg a 11-es lesz.) Az új generációs teherszállítók nagyobb szállítási kapacitással és hosszabb élettartammal rendelkeznek majd. Ez utóbbi segít abban, hogy az űrállomás üzemeletetését olcsóbbá tegyék. Ugyanis míg jelenleg 24 hónap alatt 4, addig a jövőben 24 hónap alatt csak 3 teherűrhajót kell majd elhasználni, azaz kétévente megspórolnak egy-egy teherűrhajót és hordozórakétáját.