Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

A Csüecsiao utóda
(Rovat: Kína a világűrben, A Holdnál , Távoli világok kutatói - 2021.09.12 07:15.)

Kína új relészondát fejleszt, hogy a Hold déli pólusára induló küldetésével rádiókapcsolatot biztosítson.

Amint arról már hírt adtunk, Kína 2024 körül szándékozik a Hold déli pólusvidékére küldeni Csang’e–7 űrszondáját. Az orbiterből, leszálló egységből, holdjáróból, és egy kisebb, ugrálva helyváltoztatásra képes szondából (hopper) álló küldetés célja, hogy bizonyítékot keressen a poláris területek krátereiben vízjég jelenlétére. A küldetés az első lépése lenne annak a Nemzetközi Holdi Kutatóállomásnak, amelyet Kína Oroszországgal és esetleg más nemzetközi partnerekkel közösen kíván megvalósítani.

A Space: Science & Technology című folyóiratban megjelent cikk tanúsága szerint már folyik annak a relészondának a fejlesztése, amelyik Csang’e–7 Holdon dolgozó egységeivel hivatott a kapcsolatot biztosítani, a magas holdi szélesség miatt ugyanis a közvetlen kapcsolattartás a Földdel nehézkes lenne. Kína jelenleg a Föld–Hold-rendszer egyik Lagrange-pontjánál, a Földtől a Holdnál mintegy 65 ezer kilométerrel távolabb működteti a Csüecsiao relészondát, amely a Hold túlsó oldalán leszállt Csang’e–4 szondával tartja a kapcsolatot.


Ilyennek látja a közelebbi (és nagyobbnak látszó) Holdat és a távolabbi Földet a Föld–Hold-rendszer L2 Lagrange-pontja körül keringő Csüecsiao relészonda. (Kép: Zhejiang University)

Az új kínai holdszondát a Csüecsiaóhoz hasonlóan 4,2 méteres parabolaantennával és hidrazint használó hajtóművekkel szerelik fel, tömege viszont nagyobb lesz, míg elődje 450 kg-os, az új szonda 600 kg-os lesz. Névleges élettartamát 8 évre tervezik. A szonda erősen elnyúlt, elliptikus, úgynevezett befagyasztott pályára (frozen orbit) kerül, amelynek pályaelemeit úgy állítják be, hogy a természetes eredetű perturbációk okozta pályaváltozások nagyságát minimálisra szorítsák. A szonda Hold felszínétől való távolsága 300 és 8600 km között fog változni, pályahajlása 54,8° lesz, miáltal a körülbelül 12 órás keringési idejéből 8 órán keresztül tud rádiókapcsolatot tartani a célterületen dolgozó eszközökkel. Ha 100%-os időbeli lefedettségre lenne igény, akkor egy második szondát is építenének.

Az említett cikk szerzője Lihua Csang (Lihua Zhang), a DFH Satellite Co. Ltd. munkatársa, amely vállalat a Kínai Űrtechnológiai Akadémia (CAST, China Academy of Space Technology) műholdfejlesztő részlege. A szerző szerint a relészondát vagy önálló hordozórakétával indítanák, vagy a Csang’e–7 küldetés többi egységével együtt indulhatna.

Kína azt tervezi, hogy a Csang’e–7-et követően, a 2020-as évek végén indíthatnák a technológia demonstrációs célú Csang’e–8 küldetést, amelynek keretében többek közt kipróbálnák a Holdon rendelkezésre álló nyersanyagok helybeni hasznosítási lehetőségeit, valamint 3D nyomtatási technológiai kísérleteket végeznének. Ezt megelőzően azonban ugyancsak 2024 körül indulhatna a Csang’e–6, amely a Déli-sarki Aitken-medencében száll majd le.

A hivatkozott cikk szerint a hosszabb távú tervek közt szerepel egy kínai holdi kommunikációs hálózat létrehozása is, amelyik az emberes küldetések igényeit lenne hivatva kiszolgálni. Szerepel az írásban a navigációs adatok szolgáltatása, továbbá a nagy sebességű, optikai adattovábbítás technológiájának megvalósítása. Későbbi cél lehet a „Naprendszerre kiterjedő internet” szolgáltatásának beindítása.

Nem Kína az egyetlen ország, amelyik a holdi kommunikáció kérdéseivel foglalkozik. A NASA a LunaNet koncepció keretében műholdak hálózatát állítaná Hold körüli pályára, hogy az Artemis program kommunikációs igényeit kiszolgálják. Hasonló terveket fontolgat az ESA is, a Moonlight kezdeményezés keretében.

A kínai ugrálva felderítő miniszondának is készül az amerikai megfelelője. A NASA a közelmúltban bízta meg az Arizonai Állami Egyetemet és az Intuitive Machines vállalatot, hogy készítsenek ugráló szondát (hopper), amely a tartósan árnyékban maradó területeket derítené fel. Az eszköz 2022 decemberében a Nova-C leszállóegységgel juthatna el a Holdra.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021