Űrvilág
Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Kínai sikerek
(Rovat: Kína a világűrben, Távoli világok kutatói - 2021.05.17 07:15.)

Kína küldöttsége beszámolt a Hold és a Mars kutatásában elért eredményeikről, elsősorban a Csang’e–5 és a Tienven–1 küldetésekről.

Az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottsága (COPUOS STS) 2021. április 19–30. között tartotta 58. ülésszakát. A járványhelyzet miatt az ülésszak a szokásos februári időpont helyett áprilisra tolódott, és hibrid formában (nagyobb részben online) tartották meg. Ennek ellenére a küldöttségek több tucat szakmai előadást mutattak be az ülésszak napirendjéhez kapcsolódó és aktuális témákban. Szokás szerint ezek közül néhányat olvasóinkkal is megismertetünk.


A kínai holdprogram (CLEP) lépései az elmúlt évtizedben. (Kép: UN COPUOS-STS előadás)

Noha mindkét kínai küldetésről rendszeresen tudósítottunk portálunkon, talán nem érdektelen az Albizottság ülésén bemutatott előadás alapján áttekinteni a fontosabb eseményeket és eredményeket. Az előadó összefoglalta a Csang’e–4 szonda eredményeit, amely az űrkutatás történetében először a Hold túlsó oldalára szállt le, amihez a korábban az Föld–Hold rendszer L2 Lagrange-pontja körüli pályára állított Csiecsüao relészonda közreműködésére is szükség volt. A Csang’e–4 a Hold talaját 40 méter mélységig vizsgálta, továbbá mérte a sugárzási környezetet, a felszínen található atomok energiaspektrumát és spektroszkópiai úton az ásványösszetételt.


A Csang’e–4 szonda űrtörténelmet írt, amikor a Csiecsüao relészonda közreműködésével először hajtott végre sima leszállást a Hold túlsó oldalán, a Von Kármán-kráterben. (Kép: UN COPUOS-STS előadás)

A tavaly decemberben indított Csang’e–5 legfontosabb eredménye az volt, hogy 1731 gramm anyagmintát hozott a Holdról. A minták vizsgálatára új laboratórium épült Pekingben. Ugyancsak újonnan épült egy 40 méteres antennával felszerelt adatfogadó állomás, de a kapcsolattartásra Kínán kívüli követőállomásokat is használtak. Az 1. számú mintát a kínai Nemzeti Múzeumban állították ki, a többi tudományos vizsgálata folyik, a vizsgálat lehetőségét a nemzetközi közösségnek is felajánlották.


A Holdról 1731 gramm talajmintát hozó Csang’e–5 szonda felépítése. (Kép: UN COPUOS-STS előadás)


A Csang’e–5 szondát Hosszú Menetelés–5 hordozórakéta a Vencsang (Wenchang) Űrközpontból állította olyan Föld–Hold átmeneti pályára, amelynek perigeuma 200 km, apogeuma 400 000 km magasan volt. Az 56,97 méter magas rakéta induló tömege 867 tonna volt, tolóereje 1068 tonna (10,68 MN). (Kép: UN COPUOS-STS előadás)

A Tienven–1 szondáról elhangzott, hogy 2020. július 23-án indították, januárban 2 millió km távolságból készítette első felvételét a Marsról, majd február 10-én állt Mars körüli pályára. További két pályamódosítást követően február 24-én 2 marsi nap keringési idejű pályára állt a bolygó körül, amely pályán 280 km és 59 000 km között változik a szonda távolsága a Mars felszínétől. (Az ENSZ-ben elhangzott előadás idején még nem volt ismert, de azóta már tudjuk, hogy a Tienven–1 leszállóegysége május 15-én sikeresen elérte a bolygó felszínét. – A szerk.)


A tavaly júliusban indított Tienven–1 szonda felépítése. (Kép: UN COPUOS-STS előadás)

A további tervekről elhangzott, hogy a Hold kutatásában a sikeres talajmintavételt követően a következő lépés a 2021–2035 közötti időszakban a nemzetközi holdi kutatóállomás munkájában való részvétel lesz, ami a robotokkal és űrhajósokkal párhuzamosan folyó kutatást jelenti. A távolabbi égitestek kutatásában a közeli tervek közt a Tienven–1 küldetésének folytatása mellett egy kisbolygó felkeresése is szerepel. Középtávú terveik közt (2025–35) a Nap és a helioszféra határának kutatásán kívül a gázóriások és a Vénusz felkeresése, valamint marsi talajminta Földre hozása szerepel.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024