Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Pályán a kínai modulűrállomás első eleme (3. rész)
(Rovat: Kína a világűrben - 2021.05.01 12:15.)

Háromrészes cikksorozatunk befejező részében a tervezett tudományos programokból szemezgetünk.


Jobbról balra egy automatikus teherűrhajó, a Tienho központi irányító, műszaki és lakómodul, végül egy személyszállító űrhajó. Alul a Ventien kísérleti és lakómodul (bejelölve a második robotkar [RMS] és a kisebb méretű külső kísérletek platformja), felül pedig a Mengtien kísérleti és raktármodul (bejelölve a nagyobb méretű kísérletek kihelyezésére szolgáló ajtó és a második nagynyereségű kommunikációs antenna)

Cikksorozatunk második részében már említettük, hogy a kínai modulűrállomáson összesen 16 kísérleti „szekrényt” fognak elhelyezni. A külső rögzítési helyeken (ilyeneket elsősorban a Ventien és Mengtien modulokon alakítottak ki) összesen 50 rögzítési pont lesz, különféle (kisebb-nagyobb) kísérleti eszközök és berendezések kihelyezésére. A tervezett kísérletek magukban foglalják gyakorlatilag az összes „klasszikus” területet. Így lesznek anyagtudományi, asztrofizikai, biológiai, csillagászati, élettani, folyadékfizikai, gyártástechnológiai, növénytermesztési, orvosbiológiai, távérzékelési vizsgálatok. Az elmúlt években kínai intézményekből és intézetekből közel 800 javaslat érkezett be, melyek közül a következő években közel 100-at valósítanak meg.


Pillanatképek a kísérleteket tartalmazó különféle „szekrények” gyártásából

A Tienkung fedélzetén egyébként külföldi kísérletek is lesznek. A pályázati lehetőséget a kínai szakemberek az ENSZ Világűrirodával (UN OOSA) közösen hirdették meg, három évvel ezelőtt. A több tucat javaslatból egy közös bírálócsoport végül kilencet választott ki megvalósításra. Ezek közül megemlítendők

  • a gamma-kitöréseket vizsgáló (svájci, lengyel, német, kínai),
  • a semleges gázok spektrális tulajdonságait vizsgáló (indiai, orosz) csillagászati kísérletek, vagy
  • a súlytalanságban végzendő anyagtudományi (indiai és belga) vizsgálatok.

Izgalmasnak ígérkezik még

  • egy nagy teljesítményű olasz-kenyai hűtőrendszer kipróbálása, illetve
  • a lángok instabilitásának és a hanghullámoknak a (kínai, japán) vizsgálata.

De lesznek

  • (mexikói) infravörös távérzékelési vizsgálatok,
  • tesztelnek új típusú (szaúdi) napelemeket is, természetesen az űrállomás külső részén, valamint
  • egy 30 napos norvég orvosbiológiai kísérletet is elvégeznek „tumorok a világűrben” elnevezéssel.

Végül említsük meg azt, hogy Kínában jelenleg fejlesztés alatt áll a Hszüntien (Xuntian, Mennyei cirkáló) nevű nehéz űrtávcső. Ez egy nagyjából Hubble-űrteleszkóp (HST) méretű, 2 m-es főtükörrel és 2,5 gigapixeles kamerával ellátott műhold lesz.


Ezt a tervek szerint majd a kínai űrállomással megegyező magasságú és inklinációjú pályára állítják, de a keringési pálya „átellenes” pontjára. Innen végezne önálló méréseket, viszont (időről időre) meglátogatná az űrállomást és csatlakozna ahhoz. Ez lehetővé tenné az esetleges javításokon, és (blokkok cseréjével történő) továbbfejlesztéseken kívül még az üzemanyag utántöltést is. Így ez a nehéz műhold akár 10 évig is működne, és a fenti üzemeltetés miatt a kínai szakemberek néha a Hszüntient is az űrállomás részeként emlegetik. Indítása 2024-ben várható.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021