GYORSHÍR: Sikeres mintavétel a Holdon
(Rovat: Kína a világűrben, Távoli világok kutatói - 2020.12.02 11:45.)

A Csang'e-5 megkezdte tudományos programját. Az első 48 óra legfontosabb feladata a kőzet- és talajminták begyűjtése.

Mint arról korábban beszámoltunk, a Csang'e-5 (Chang'e-5) űrszonda november 28-án fékezett le és állt egy olyan elnyúlt ellipszispályára, melynek a holdfelszín feletti legalacsonyabb pontja 400 km-en volt. Ezt a pályát 29-én 200 km körülire csökkentették. Itt azután szétvált a négy egységből álló szonda két darab kétegységes részre. A mintegy egy napig tartó tesztelések után az anyaszonda a Földre leszálló egységgel együtt a Hold körüli pályán maradt, míg a Holdra szálló egység és a tetejére szerelt, a Holdról később felszálló egység december 1-jén, magyar idő szerint 15:58-kor kezdte meg a leszállási manővereket. A leszállás tervezett időpontja 16:13 volt. Az esemény élő közvetítése azonban menet közben megszakadt. Először azt mondták, hogy kb. 11 óra múlva folytatódik a közvetítés, de hamarosan mégis bejelentették, hogy a leszállás sikeresen megtörtént, az előre tervezett északi szélesség 43,1° és a nyugati hosszúság 51,8° koordinátáknál.

A tervezett leszállási terület (nagy fehér téglalap) és a preferált leszállási terület (kis fehér négyzet), valamint vörös négyszöggel jelölve a szerző által becsült tényleges landolási terület

A mintavételekhez a Csang'e-5-ön két berendezés áll rendelkezésre. Az egyik a lander alsó részén található (kőzet)fúró, melyhez egy komoly mintaszállító mechanizmus (benne egy szállító „sínnel”) csatlakozik. Ennek feladata a minták „felszállítása” a Holdról felszálló egység mintagyűjtőinek egyikébe.

A (kőzet)fúró berendezés és felül a mintatovábbító „sín” kialakítása

A másik egy manipulátorkar és ennek végén található kotrókanál. Ez a felszínt tudja kaparni, és a kar emeli fel a mintát a fent lévő mintagyűjtő tartályok egyikébe.

Az animációból az a pillanat látszik, amikor a robotkar mintát helyez el a Holdról visszatérő egység mintagyűjtőjében.

A Csang’e-5 küldetéről készült animált videón a fúró működése 1:40 és 1:59, míg a talajmintavevő robotkar használata 2:05 és 2:20 között tekinthető meg.

(Forrás: New China TV)

A közelmúltban megjelent legújabb videón pedig a landolás utolsó pillanatai, az első felszíni állóképek, a kőzetfúró és a robotkar működése látható:

(Forrás: CCTV / SciNews)

A kőzetfúró és a mintavevő (kotró) robotkar munkája egy másik videón:

(Forrás: CGTN)

Ezzel a legfontosabb felszíni feladatot sikerült teljesítenie a kínai szakembereknek. Hátra van egyrészt a minták visszajuttatása a Földre, valamint a lander további (akár közel kéthetes) további tudományos munkája, melyhez különféle berendezések állnak rendelkezésre. Ezek a leszállási képet közvetítő kamera, egy panorámakamera, egy spektrométer a felszíni anyagok ásványi összetételének vizsgálatára, egy-egy, a gázokat, illetve a talaj összetételét vizsgáló berendezés. A leszálló szondán ezeken túl még van egy talajba hatoló radar (GPR) és a mintavételi rétegek hőmérsékletét mérő eszköz is.