A harmadik éjszaka a Holdon
(Rovat: Kína a világűrben, Távoli világok kutatói - 2019.03.17 06:15.)

A kínai Csang'e-4 leszállóegység állomáshelyén harmadszor ment le a nap. A Jütu-2 holdjáró már elérte eredetileg tervezett minimális élettartamát.

A Hold túlsó oldalán január elején sima leszállást végrehajtott kínai űrszondát irányítói felkészítették a harmadik holdi éjszakára. A két hetes időtartam alatt napelemeit nem érné fény, így azok elektromos energiát sem tudnak termelni.

A leszállóegységtől röviddel a leérkezés után önállósult, 140 kg-os kis holdjáró, a Jütu-2 (Yutu-2) eddig a három holdi nappalon 163 m utat tett meg a Von Kármán-kráter belsejében. A hét közepén, a sötétségre készülve lekapcsolták. Eredetileg 3 hónapos működési időtartamra tervezték, de természetesen reménykednek benne, hogy még jónéhány elkövetkező napfelkelte után is feléled majd. Elődje, a 2013 végén az égitest Föld felőli oldalán landolt első Jütu rover 114 m megtétele után egy rövidzárlat miatt mozgásképtelenné vált ugyan, de álló helyzetben 2016 közepéig működőképes maradt.

A Jütu-2 holdjáró. (Kép: CNSA / CLEP)

A harmadik holdi napja során a Jütu-2 plusz 43 m utat tett meg, a leszállóhelytől északnyugati irányban haladva. Február 28. és március 3. között mindössze 7 m-t haladt, miközben óvatosan megközelített egy 20 cm-es kődarabot, amelynek az összetételét a látható és infravörös tartományban érzékeny színképelemző műszerével vizsgálta. Március 3–10. között, amikor a legmagasabban járt a Nap a horizont fölött, elővigyázatosságból pihentették a berendezéseit.

A roverrel nagyjából egyidőben a Csang'e-4 (Chang'e) leszállóegység is alvó állapotba került. Előzőleg behajtják a napelemtábláikat, és a legkényesebb műszereket radioaktív izotópos fűtőberendezésekkel igyekeznek megkímélni a rendkívüli hidegtől. Az első holdi éjszakán végzett mérések szerint a külső hőmérséklet –190 °C-ig süllyedt. Mindkét eszközt március 28. után ébresztik majd fel.

Mivel a Hold túlsó oldalával lehetetlen a közvetlen földi rádiós adatátvitel, a kínai irányítók a Csüecsiao (Queqiao) szondát használják átjátszóállomásként. Ez jóval a Hold túloldala fölött, a Csang'e-4 leszállóhelyéről és a Földről is egyaránt látható helyen állomásozik. A Csüecsiao számára eddig az adatok és parancsok továbbítása volt az elsődleges feladat, de lassan az önálló tudományos kísérletek is sorra kerülhetnek. Megkezdik az alacsony frekvenciás rádiócsillagászati mérésekre tervezett, holland vezetéssel előkészített NCLE (Netherlands–China Low-Frequency Explorer) kísérlet céljára szolgáló dipólantennák – három, egyenként 5 m hosszú rúd – kinyitását.

Márciusban egy lézeres távolságmérési kísérletre is sort kerítenek. A Csüecsiao fedélzetén elhelyezett lézertükröt egy kínai obszervatóriumból célozzák meg, és mérik az impulzusok pontos futási idejét a kibocsátás és a beérkezés között.

A Csüecsiao reléűrszonda térbeli elhelyezkedése a Föld–Hold rendszer L₂ Lagrange-pontja körüli pályán. A rajz nem méretarányos. (Kép: Lunar Exploration and Space Engineering Center / Planetary Society)