Holdi adatátjátszó szonda
(Rovat: Kína a világűrben, Távoli világok kutatói - 2018.05.21 12:15.)

A kínai Csüecsiao (Queqiao) a Hold túlsó oldalán való leszállásra tervezett társa előtt indult, hogy majd közvetíthesse annak adatait a Földre.

Az űrbeli reléállomás a Csang'e-4 (Chang’e-4) különleges programját készíti elő, amelynek keretében Kína az űrkutatás történetében először űrszondát juttatna a Hold tőlünk sosem látszó oldalára. Mint közismert, égi kísérőnk kötött keringést végez a Föld körül, vagyis tengely körüli forgásának és keringésének periódusideje megegyezik. Így az egyik oldala (legalábbis az a része, amelyet a napfény éppen megvilágít) a Földről állandóan látszik, míg a másik sohasem. A Hold túlsó oldalát először a szovjet Luna-3 űrszonda mai szemmel nézve kezdetleges fényképein pillanthatta meg az emberiség, 1959-ben.

A Hold túlsó oldala a kínai Csang'e-5-T1 űrszonda 2014-ben készült felvételén. Balra fent belelóg a képbe a távolból a Föld is. (Kép: Kínai Tudományos Akadémia)

A Csang'e-4 még az idén (ha minden jól megy, novemberben vagy decemberben) elindulhat, egy leszálló egységgel és egy kis holdjáróval. Az elrendezés nem véletlenül hasonlít a Csang'e-3-ra és a Jütu (Yutu) roverre, amelyek 2013-ban végeztek sima leszállást – akkor még a Hold innenső oldalán. A kínai holdprogram 4-es számú szondája a 3-ason alapul, de tudományos műszerezettsége eltérő lesz majd. A programban ezúttal külföldi együttműködő partnerek berendezései is helyet kapnak. A leszállóhelyről még nem született végleges döntés, a legvalószínűbb jelölt a magyar származású Kármán Tódorról elnevezett Von Kármán-kráter (déli szélesség 45°, keleti hosszúság 175°) területe.

Mielőtt azonban bármi értelme volna elindítani a Csang-e'4-et, biztosítani kell, hogy az irányítók kapcsolatban tudjanak maradni vele és az adatai eljuthassanak a Földre. Mivel a Hold túlsó oldala közvetlenül nem látható, egy reléállomást juttatnak a Föld–Hold rendszer L2 Lagrange-pontja környékére, a Hold átellenes oldalától 65 ezer km távolságra. Ez a most indított Csüecsiao, amely egy Hosszú Menetelés-4C rakétával indult Hszicsangból (Xichang), május 20-án, magyar idő szerint 23:25-kor.

Az adatátjátszó űrszonda a leszálló egységgel és a holdjáróval X-sávú, a földi követőállomásokkal S-sávú rádiós kommunikációt végez majd. Tervezett működési élettartama 5 év, így adott esetben akár egy következő leszálló szondát is kiszolgálhat még a Hold túlsó oldalán.

A CAST100 kisműholdas platformra épült, 425 kg tömegű, hidrazin hajtóanyagot használó manőverező hajtóművekkel felszerelt Csüecsiao szonda vázlatrajza. (Kép: China Academy of Space Technology)

A holdi adatátjátszó szondával együtt két kisebb, egyenként 45 kg tömegű űreszköz is elindult. A Lungcsiang-1 és -2 (Lonjiang-1 és -2, más jelöléssel DSLWP-A1 és -A2) szondák a Hold körül elnyúlt ellipszispályára kerülnek. Egyrészt rádióinterferométeres megfigyelések céltárgyai lesznek, másrészt rádióamatőrök vehetik adásukat a Földön.

Maga a Csüecsiao nem csak egyszerű adattovábbító feladattal repül, de saját tudományos megfigyeléseket végez. A fedélzetén helyet kapott a holland együttműködésben épült NCLE (Netherlands-China Low-Frequency Explorer) kísérlet. Ez rendkívül alacsony, 30 MHz körüli rádiófrekvencián vizsgálja majd az égbolt rádióforrásait. Ez az a tartomány, amely a Föld felszínéről nem figyelhető meg, mivel a légkör felső rétege, az ionoszféra nem engedi át az ennyire alacsony frekvenciájú rádióhullámokat. A berendezéssel így úttörő jelentőségű mérések készülhetnek, amelyek előkészíthetnek egy későbbi komolyabb alacsony frekvenciás rádiócsillagászati űrprogramot. Az NCLE antennája csak valamikor 2019-ben nyílik ki, a kísérlet tehát azután indul, hogy a Csang'e-4 végez elsődleges küldetésével, három hónapot töltve a Hold felszínén. A Csüecsiao számára a leszálló szondával való kapcsolattartás biztosítása a kiemelt feladat.