Úton a kínai teherűrhajó
(Rovat: Kína a világűrben - 2017.04.21 07:15.)

A Hosszú Menetelés-7 rakétával Vencsangból indított Tiencsou-1 az ázsiai ország első automata teherűrhajója.

Az először 2016-ban használt Hosszú Menetelés-7 rakétatípus mostani második példánya hétfőn, útban a startállás felé, a Dél-kínai-tengerben fekvő Hajnan szigetén szintén tavaly felavatott űrközpontból. (Kép: Xinhua / Ju Zhenhua)

A déli fekvésű, a kínai indítóhelyek közül az Egyenlítőhöz legközelebb fekvő Vencsangból (Wenchang) április 20-án, magyar idő szerint 13:41-kor emelkedett a magasba a rakéta a Tiencsou-1 (Tianzhou-1) teherűrhajóval. A repülés célja az automatikus megközelítés, dokkolás és üzemanyaggal való feltöltés kínai technikájának kipróbálása. A célpont ezért a tavaly szeptemberben pályára állított Tienkung-2 (Tiangong-2) kísérleti űrállomásmodul. Ezt még októberben egy két főből álló legénység látogatta meg a Sencsou-11 (Shenzhou-11) űrhajóval – először és egyben utoljára. November óta lakatlanul kering, most pedig főszerepet játszik majd a kísérletekben. Ezek újabb fontos lépést jelentenek majd a modulrendszerű, több egymást váltó három fős személyzetnek 6-6 hónapig otthont adni képes, „nagyüzemben” végzett súlytalansági kísérletekre alkalmas kínai űrállomás megvalósítása felé. Ez a tervek szerint 2022-ig történhet meg.

A majdani „nagy” kínai űrállomás lakóinak élelmiszer-, ivóvíz- és levegő-utánpótlásra, használati tárgyakra, alkatrészekre, üzemanyagra, kísérleti eszközökre és mintákra lesz szüksége. Erre szolgál a későbbiekben a most bemutatkozó Tiencsou teherűrhajó-típus. A kínai illetékesek szerint a 13 tonnás Tiencsou-1 a Kínában épített és indított eddigi űreszközök közül a legnagyobb tömegű. Az akár 6,5 tonnás teherszállítási kapacitású Tiencsou feladata teljesen hasonló a Nemzetközi Űrállomást rendszeresen látogató teherűrhajókéhoz (jelenleg ezek az orosz Progressz, az amerikai Dragon és Cygnus, valamint a japán HTV). Még pontosabban a Progresszhez, és a már nem használatos európai ATV-hez hasonlít abban, hogy az űrállomás hajtóanyagának utántöltésére is alkalmas.

A 10,6 m hosszú, 3,4 m-es átmérőjű, hengeres alakú Tiencsou-1 a startelőkészületek alatt. A pályára érést követően kinyitott napelemtábláinak fesztávolsága 15 m. (Kép: CGTN / China 24)

A Tiencsou-1 küldetése a Tienkung-2-nél a tervek szerint kb. két hónapig tart. Ez idő alatt három alkalommal automatikusan dokkol az űrállomásmodulhoz, és utántölti a folyékony hajtóanyagot, ami a Tienkung-2 manőverezéséhez szükséges. Hírügynökségi jelentések szerint az első kínai teherűrhajó utána önállóan még 3 hónapig kering a Föld körül, mielőtt a sűrű légkörbe lépve megsemmisül.