Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Újfajta holdkőzetet talált a kínai rover
(Rovat: Kína a világűrben, Távoli világok kutatói - 2015.12.28 14:15.)

Bár mozgásra nem képes, azért még most is működik a 2013 decemberében a Csang'e-3 szondával a Holdra érkezett Jütu holdjáró.

Ugyanúgy üzemképes a Holdon még maga a Csang'e-3 (Chang'e-3) anyaszonda is, amely a Jütu (Yutu) rovert vitte magával. Nemrég például mi is beszámoltunk róla, hogy az ibolyántúli tartományban érzékeny távcsöve jelenleg az egyetlen működő holdfelszíni csillagászati teleszkóp. Egy kínai vezetésű kutatócsoport nemrég a Nature Communications folyóiratban publikálta azt a felfedezést, miszerint a Hold felszínén található kőzetek típusai annál is változatosabbak, mint amit az amerikai Apollo és az orosz Luna programok eredményei mutattak.


A Jütu rover a Holdon. (Kép: CLEP / CNSA)

Csang'e-3 leszállóhelyénél levő kráter, amelynek a pereménél a holdjáró tartózkodik, idén októberben kapta meg hivatalos nevét a Nemzetközi Csillagászati Uniótól (IAU): Ce Vej (Zi Wei), azaz bíbor palota. A 450 m átmérőjű kráter egy holdtörténeti időskálán mérve viszonylag fiatal becsapódási alakzat az Esők tengere (Mare Imbrium) területén, ami az elképzelések szerint mintegy 3 milliárd éve alakult ki, amikor a kiömlő láva elöntötte egy nagy kráter belsejét. A szerencsés leszállóhely „ajándéka”, hogy a Zi Wei-krátert létrehozó esemény nyomán a Hold felszínét borító regolit alól az alapkőzetet alkotó bazalt is felszínre jutott és a rover műszereivel most tanulmányozható.

A kutatók a Jütu látható és közeli infravörös tartományban működő spektrométerének (Visible and Near-infrared Imaging Spectrometer, VNIS) és az alfarészecske- és röntgenspektrométernek (Active Particle-induced X-ray Spectrometer, APXS) a méréseit elemezve kimutatták, hogy a bazaltmintában a vas-oxid, a kalcium-oxid és a titán-dioxid koncentrációja lényegesen eltér attól, amit a korábbi vizsgálatok során a Hold más vidékein vett kőzetminták mutattak. A korábban begyűjtött Apollo és Luna kőzetminták a Hold történetének régebbi, 3–4 milliárd évvel ezelőtti korára voltak jellemzők. A felszínen, helyszíni mérések által szolgáltatott eredmények segítenek a Hold körül keringő szondákról végzett megfigyelések pontosabb értelmezésében is. A kínai holdjáróval folytatják a vizsgálatokat, így akár további felfedezések is várhatók.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021