Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Pályán a Nap-Föld kölcsönhatást vizsgáló kínai-európai űreszköz
(Rovat: Kína a világűrben, Kis űreszközök nagy szerepe , A Nap és bolygótestvéreink - 2003.12.30 08:55.)

A kínai CZ-2C/SM rakéta 29-én, közép-európai idő szerint 20:06-kor, a kszicsángi űrközpontból indult, és a Nap és a Föld kölcsönhatását vizsgáló Double Star műhold-duó első tagját juttatta egy 500 x 60.000 km-es, erősen elnyúlt, 28,5 fokos hajlásszögű pályára.

A műholdkettős mintegy 290 kg tömegű első tagját több néven is említik a források. Korábban DSP-E néven futott (Double Star Project – Equatorial), ám újabban DS-1 néven emlegették. A sikeres indítást követően azonban megjelent az Explorer-1 és a TC-1 (Tan Cse, azaz felfedező) elnevezés is. A sorozat második tagja (a DSP-P, vagy DS-2, vagy Explorer-2, vagy TS-2) várhatóan 2004 júniusában indul, poláris (azaz a sarkvidékek felett húzódó) pályára.


Mindkét űreszköz a Föld magnetoszféráját fogja vizsgálni, s ezzel hozzájárulhat a sarkifény jelenségek, a napszél, és ezeknek például a földi rádiókommunikációra, illetve rádiónavigációra gyakorolt hatásának jobb megértéséhez. Az együttes tulajdonképpen a négy űreszközzel üzemelő európai Cluster programnak a folytatása, kibővítése, illetve kiegészítése. Részben arról van szó, hogy a Clusterek térbeli és időbeli adatsorát kívánják kiegészíteni, részben pedig arról, hogy az együttműködés keretében a Double Star űreszközökre – a nyolc kínai műszer mellett - összesen nyolc európai műszert is elhelyeztek. A két Double Star fedélzetén lévő kutatóeszközök egyébként jelentősen eltérnek egymástól. A TC-1 fedélzetén három-három kínai és brit, és 1-1 osztrák és francia műszer található. A TC-2 fedélzetén pedig öt kínai és három európai tudományos műszer fog repülni.

A programban való európai részvételt a kínaiak 1997-ben kezdeményezték, és ennek eredménye lett a nyolc európai műszer leszállítása, illetve egy 8 millió euros készpénztámogatás 2001 júliusában.

Amikor a start után 12 perccel az Explorer-1 pályára állt, akkor olyan messzire jutott mint kínai űreszköz még soha, és ezzel méltó befejezése minden idők legsikeresebb kínai "űr-évének".

Képek: CNSA és ESA

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021