KÍNA ŰRPROGRAMJA (5. rész): Távérzékelés, meteorológia
(Rovat: Kína a világűrben, Időjárás és előrejelzése , Navigáció és térképészet - 2003.10.09 03:36.)

Kínában az űrtechnikát kiterjedten alkalmazzák az erdészetben, a vízügyben, a geológiai és az óceanológiai kutatásokban, vagy éppen az időjárás előrejelzésben.

Kína immáron több éve sikeresen és rendszeresen használja az amerikai, illetve a japán meteorológiai műholdak felvételeit az időjárás-előrejelzésben, a hidrológiában, a mezőgazdaságban és az erdészetben. Pekingben a nyolcvanas évek közepe óta működik az amerikai LandSat távérzékelő holdak adatainak közvetlen vételésre alkalmas központ. A hasonló célú, saját erőfeszitések már a (nyugati kód szerint) Kina-6 jelű műhold inditásával megkezdődtek. E műhold fedélzetén már kísérleti meteorológiai vizsgálatokat is végeztek, de az igaz áttörést az 1988-ban, CZ-4A rakétával napszinkron pályára állitott Feng-Jung-1A inditása jelentette. Ez a 750 kg tömegű, 1,4 x 1,4 x 1,2 m-es meteorológiai műhold ugyan csak 39 napig működött, ám ezalatt demonstrálta a közeljövő lehetőségeit. A túl rövid ideig működő műhold szerepét az 1990-ben inditott Feng-Jung (Szél és Felhő)-1B vette át. Mindkét műhold fedélzetén három látható-, és két infravörös-tartományú kamera kapott helyett. Ezen sorozat legújabb tagja, az 1999. májusában inditott FJ-1C, melyen már négy látható-, és hat infravörös-szinképtartományú kamera működik. A sorozat negyedik tagja, az FJ-1D 2002-ben a HJ-1 „Óceán” műholddal együtt (lásd később) került pályára.

Az FJ-1 műhold

Jelentős előrelépés volt, hogy 1997 közepén sikerült pályára állitani az első kinai geostacionárius meteorológiai műholdat. Az inditást egy CZ-3 rakétával, Kszicsángból végezték. Az FJ-2A tömege 600 kg, átmérője 2,1 méter, mig magassága 1,6 méter. Fedélzetén egy látható, és két infravörös tarományú szenzor van. A műholdat a keleti hosszúság 105 fok, és az Egyenlitő metszéspontja felett „rögzitették”. Sajnos a műholdat 1998 tavaszán műszaki hiba miatt elvesztették. Mindenestre azt hangsúlyoznunk kell, hogy Kina lett a harmadik ország, mely egyszerre üzemeltet geostacionárius és napszinkron meteorológiai műholdat! Az FJ-2A pótlására 2000 nyarán állt pályára az FJ-2B. A következő geoszinkron meteorológiai műholdcsalád az FJ-3 lesz. A sorozat első tagja a jelenlegi tervek szerint 2007-ben kerülhet pályára.

Meg kell azt is emlitenünk, hogy az FSW-sorozatú (Fánhui-Shi-Veikszing / Visszatérő műhold) katonai fotófelderitő műholdak 1975-től folyamatosan végeznek bizonyos távérzékelési vizsgálatokat. Ezek felvételeiket hagyományos filmszalagra rögzitik, s néhány napos repülés után a műholdakról leválló visszatérő tartály hozza vissza a Földre a filmanyagot. Az 1975-1987 között használt FSW-0 sorozat kilenc tagja 3-5, az 1987-1993 között használt FSW-1 sorozat öt tagja 7-8, mig az 1992 óta használatban lévő FSW-2 sorozat tagjai már akár 18 napig is képesek Föld körüli pályán működni. A berendezések átmérője mintegy 2,1 méter, tömegük 1,8-2,7 tonna, keringési magasságuk pedig mindössze néhány száz km.

FSW holdak gyártása

A távérzékelő sorozat teljesen új generációja került Föld körüli pályára 1999 októberében. A kinai-brazil közös fejlesztésű CBERS-1 (kínaiul ZJ-1, Zi Juan, azaz „erőforrás”) tömege 1450 kg volt, és egy 98,5 fok hajlásszögű, közel 800 km magas pályára állt. Fedélzetén infravörös CCD kamera, multispektrális (több szinképtartományú) kamera, valamint egy nagylátószögű kamera került elhelyezésre. A műhold költségeinek mintegy 70%-át Kína állta. Az űreszköz adatai elsősorban a mezőgazdasági termésbecslést, a felszínborítás változásinak és az erdők állapotának nyomonkövetését szolgálja. A CBERS-1 az adatszolgáltatást 2000 márciusában kezdte meg, és bár két éves élettartammal tervezték, indítása után három évvel még mindíg működött. (Képünkön a CBERS-1 (ZJ-1) végszerelése.)

Néhány éve Kina megkezdte egy óceanológiai műhold, az „Óceán” (HJ család, balra) fejlesztését is. A sorozat első tagja 2002-ben, Táidzsuánból, egy CZ-4B rakétával került pályára. A 365 kg tömegű, három tengelyre stabilizált műhold szkennerével 10 hullámhosszban tapogatja le, míg CCD-kamerájával 4 hullámhosszban fényképezi a tengereket és óceánokat.

Folytatjuk...

Források: astronautix.com, esa.int, sinodefence.com, spacedaily.com

Szentpéteri László

Jogi közlemény: A fenti cikk tartalma részben, vagy egészben szabadon és ingyenesen felhasználható, amennyiben az utánközlést végző személy, szerkesztőség, illetve kiadó az anyagban forrásként egyértelműen megnevezi honlapunkat.
Ennek módja: “Forrás:”, illetve “további részletek:”,
majd ezt követően: “ŰRVILÁG hírportál”, vagy “www.urvilag.hu”, esetleg “urvilag.hu”
Szíves megértésüket köszönjük!