Föld-védelmi stratégiák
(Rovat: Katasztrófák ellen, Távoli világok kutatói - 2023.06.15 07:15.)

A NASA DART küldetésének sikere nyomán sincs helye az elkényelmesedésnek, a fenyegető veszélyt még nem hárítottuk el.

Miután az űrszondát sikeresen nekivezették a Dimorphos kisbolygóbnak, és az ütközés nyomán annak pályája jól kimutatható, sőt az előzetes várakozásokat is meghaladó mértékben megváltozott, azt hihetnénk, hogy kezünkben van a megoldás kulcsa arra az esetre, ha egy, a Földet veszélyeztető kisbolygót kellene letéríteni felénk tartó pályájáról. A valóságban azonban sok még a tennivaló, amint azt Bhavya Lal, a NASA technológiáért, politikáért és stratégiáért felelős főigazgató-helyettese egy panelbeszélgetésen megjegyezte. A panelbeszélgetést akkor tartották, amikor a NASA kiadta azt a bolygóvédelmi stratégiáját és akciótervét tartalmazó dokumentumot (lásd lent), amelynek elkészítését Pam Melroy NASA főigazgató-helyettes még tavaly kérte.

A tavaly szeptemberben a Dimorphos kisbolygó felé tartó DART űrszonda. ( Fantáziarajz: NASA / Johns Hopkins APL)

A dokumentum hat stratégiai célt azonosít, közülük legjelentősebbként a földközeli égitestek (NEO) felfedezését és jellemzőik meghatározását. A jelenleg is folyó átfogó, felderítő kutatások a legnagyobb égitestek tekintetében jó eredményekkel büszkélkedhetnek, hiszen a statisztikai elemzések szerint a legalább 1 km átmérőjű testek mintegy 95%-át már sikerült felfedezni. A kisebb égitestek esetében korántsem ilyen kedvezőek a számok. A NASA bolygóvédelemért felelős vezetője, Lindley Johnson ugyanazon a panelbeszélgetésen elmondta, hogy a legalább 140 méter átmérőjű NEO-k számát 25 ezerre becsülik. Ezekre vonatkozóan a Kongresszus 2005-ben azt a feladatot jelölte ki a NASA számára, hogy 2020-ig ezek 90%-át fel kell fedezni. Ezzel szemben 2022 végéig csak mintegy 42%-ukat fedezték fel. Ha a NASA kizárólag a jelenleg is folyó kereső vizsgálatokra támaszkodna, akkor 2040-ig is csak a 140 méteresnél nagyobb NEO populáció 58,7%-át tudnák felfedezni.

Két új projekt azonban javulást hozhat ezen a területen. Várhatóan 2025-ben kezdi meg működését a Vera Rubin Obszervatórium, aminek köszönhetően fokozódhat a NEO-felfedezések tempója. [Korábban már írtunk arról, hogy a műholdseregek súlyosan zavarni fogják a Vera Rubin Obszervatórium munkáját (is). – B.E.] Még jelentősebb fellendülést várnak a felfedezések ütemében 2028-tól, amikor elindulhat a NASA NEO Surveyor küldetése, egy NEO-k felfedezésére optimalizált infravörös űrtávcső. A NASA stratégiai becslése szerint a két új eszközzel kiegészítve a jelenleg folyó keresőprogramokat, 2034-re (2020 helyett) elérhető a 90%-os küszöb, míg 2040-re a 140 méternél nagyobb NEO-k közel 95%-a felfedezhető.

A Fehér Ház és a NASA bolygóvédelmi stratégiája is NEO Surveyor és az ahhoz hasonló küldetésektől reméli a potenciálisan veszélyes kisbolygók felfedezési erányának jelentős javulását. (Kép: NASA / JPL)

A stratégiai dokumentum másik célként a fenyegető becsapódások kezelését jelöli meg. Ide tartoznak a jövőben indítandó űrküldetések, amelyek a NEO-k tulajdonságainak pontosabb megismerését célozzák, de ennek keretében vizsgálnának további eltérítő technológiákat, például nukleáris fegyverek alkalmazását. A további négy stratégiai cél kevéssé tudományos vagy technológiai jellegű, azok sokkal inkább politikai és szervezési célkitűzéseket tartalmaznak, így a nemzetközi együttműködés és az USA szövetségi szervei közötti jobb együttműködés kérdéseit ölelik fel, de kitérnek a kommunikáció stratégiai kéréseire is.

A veszélyes kisbolygók felfedezési üteme 2040-ig. A függőleges tengelyen látható, hogy a teljes NEO-populáció hány százalékát sikerül a különböző módszerekkel felfedezni. Ha a NASA kizárólag a jelenleg is folyó kereső vizsgálatokra támaszkodna, akkor 2040-is is csak a 140 méteresnél nagyobb NEO populáció 58,7%-át tudnák felfedezni (szürke görbe). Határozott növekedést eredményez a várakozások szerint a Vera Rubin Obszervatórium működésének megkezdése (sárga), illetve még jelentősebb növekedést hoz a NEO Surveyor küldetés (zöld). Összességében (kék) 2040-re elérhető a 95%-os felfedezettségi arány. (Kép: NASA PDCO, közzéteszi a National Preparedness Strategy and Action Plan for Near-Earth Object Hazards and Planetary Defense dokumentum)

Szándékosan nem tér ki viszont a dokumentum a költségvetési kérdésekre, Lal véleménye szerint ugyanis nem a rendelkezésre álló költségkerethez kell igazítani a terveket, hanem rendelkezni kell valamilyen átfogó vízióval, majd a költségvetéshez kell igazítani, hogy annak mely elemei valósíthatók meg. A költségvetés különösen érzékenyen érinti a NEO Surveyor küldetés megvalósítását, amelynek startját a NASA pénzügyi okokból 2026-ról 2028-ra halasztotta, de a finanszírozásról a Kongresszussal folyó vita még nem dőlt el. A NASA 2024-es költségvetési évre szóló javaslata 250 millió dollárt irányoz elő bolygóvédelemre, amely összegből 41 milliót fordítanának a NEO Surveyorre. Utóbbi projekt költségvetése 2026-ra 400 millió dollárra nőne. Amikor a NASA tavaly szeptemberben jóváhagyta a NEO Surveyor tervét, akkor a program teljes költségvetését 1,2 milliárd dollárra becsülték, vagyis kétszeresére a Discovery kategóriájú küldetések költségplafonjának, jóllehet az első tervek szerint a NEO Surveyor űrtávcsövet éppen Discovery-osztályú küldetésnek javasolták.

Néhány héttel korábban a Fehér Ház Tudomány és Technológiapolitikai Hivatala (OSTP) is kiadta hasonló, a bolygóvédelem (pontosabban a Föld-védelem) stratégiai kérdéseivel foglalkozó saját dokumentumát (National Preparedness Strategy and Action Plan for Near-Earth Object Hazards and Planetary Defense, lásd lent), amely a hasonló NASA stratégiával nemcsak időben, hanem tartalmában is összehangolva készült. A Fehér Ház dokumentuma két kulcsfontosságú területet jelöl meg a következő évtizedre. Az egyik a NEO-k felfedezése és jellemzése, a NASA dokumentumához képest azzal a kiegészítéssel, hogy ebben más szerveknek is részt kell venniük [pl. Nemzeti Tudományos Alap (NSF), NOAA, Védelmi Minisztérium]. A másik kiemelt jelentőségű terület a nemzetközi együttműködés, ezen belül új, két- és sokoldalú együttműködések kezdeményezése, amiben a Külügyminisztériumtól várnak jelentős erőfeszítéseket, kihasználva az ENSZ Világűrbizottsága (COPUOS) nyújtotta lehetőségeket.