Űrvilág
Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Ismét kisbolygónap
(Rovat: Katasztrófák ellen, Távoli világok kutatói , A hét képe - 2018.06.29 09:15.)

Egy nem is olyan régi világnap, amely a kisbolygó-becsapódások veszélyeire igyekszik felhívni a figyelmet, az 1908-as Tunguz-esemény 110. évfordulóján.

Amint azt két évvel ezelőtti cikkünkben írtuk, nemzetközi kisbolygónap megrendezését 2015-ben kezdeményezték. A június 30-ai dátum a Tunguz-meteor becsapódásának évfordulójára esik, idén kereken a 110-edikre. Az idei nagyszabású eseménnyel, ami mögé az Európai Űrügynökség (ESA) mellett az Európai Déli Obszervatórium (ESO) is felsorakozott, a kisbolygókutatás fontosságára szeretnék felhívni a széles közvélemény figyelmét. A Kisbolygók Világnapját 2016 óta immár az ENSZ is elismeri.

Idén június 30-án az ESA és az ESO együttműködésében, az utóbbi szervezet garchingi (Németország) székhelyén nemrég felépült Supernova planetáriumban és látogatóközpontban nyilvános eseményt tartanak, amelyet élő internetes közvetítés révén bárki követhet. A közvetítés magyar idő szerint 13 órakor indul, az ESA honlapjáról és az ESO nyitóoldaláról is elérhető lesz. A programban szó esik a kisbolygókutatás legfrissebb eredményeiről, valamint arról, hogyan védhetjük meg magunkat a földön kívüli fenyegetésektől. A témával kapcsolatban a két szervezetben dolgozó kutatók, kisbolygószakértők és vendégelőadók beszélgetnek majd. Többek között szóba kerül a 2013-as cseljabinszki esemény is.

A kisbolygónapra készülődve az ESA közzétett egy érdekes képet amelyen nem várt helyen bukkannak fel a kisbolygók. A Hubble-űrtávcső látványos képén az Abell 370 jelű galaxishalmaz látható, benne a gravitáció ereje által összetartott több száz galaxissal. A halmaz tőlünk mintegy 4 milliárd fényév távolságban látszik.


(Kép: NASA / ESA / B. Sunnquist, J. Mack (STScI) / J. Lotz (STScI) / HFF Team)

A kompozícióba azonban „belerondítanak” a hozzánk sokkal közelebb, átlagosan csupán 260 millió km-re levő kisbolygók, amelyek az expozíció ideje alatt elmozdulva fényes csíkokat, íveket húznak a képre. Mivel az Ekliptika síkjának – egyben a legtöbb kisbolygó szokásos Nap körüli keringési síkjának – irányában látszó galaxishalmaz képét több különböző alkalommal készített Hubble-felvételekből állították össze, számos kisbolygó okozta csíkot is láthatunk. Érdekesség, hogy az összesen 22, a képbe belógó kisbolygóból öt olyan halvány égitest is található, amelyeket ez alkalommal fedeztek fel. A kisbolygók által húzott ívek nem tévesztendők össze a galaxishalmazokról készített Hubble-képeken gyakran felbukkanó, a gravitációs lencsehatás által létrehozott ívekkel. Ez utóbbiak úgy keletkeznek, hogy egy a halmaztól még távolabb, a háttérben levő galaxis fényét a pontosan a látóirányunkba eső nagy tömeg elhajlítja, felerősíti és a képét eltorzítja.


Az ESA-val együttműködve a Luxemburgi Posta bélyeget ad ki június 30-án a Kisbolygók Világnapja tiszteletére. (Kép: ESA / ScienceOffice.org / Luxembourg Post)


A 70 centes névértékű címleten az ESA tervezett Hera űrszondája látható. Ez egy a NASA-val közös program keretében meglátogatná a Didymos nevű, 800 m átmérőjű égitestet, amely körül egy 170 m-es holdacska (becenevén Didymoon) is kering. A Földhöz 2022-ben 11 millió km-es közelségbe kerülő kettős kisbolygót először egy amerikai szonda keresné fel, kipróbálva a kisebbik égitest pályájának módosítását egy lövedék segítségével. Az európai Hera később érkezne a helyszínre, vizsgálva a művelet hatását. Eddig példátlan módon hat kis CubeSatot is elengedne, amelyekkel egyszerre több irányból figyelhetnék az égitestet. A Hera az ESA korábban javasolt AIM (Asteroid Impact Mission) küldetésének továbbfejlesztett változata, jelenleg előkészítési fázisban. Az ESA Miniszteri Tanácsa 2019-es ülésén hagyhatják jóvá a megvalósítását. (Kép: ESA / ScienceOffice.org / Luxembourg Post)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024