Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Jön a ROSAT
(Rovat: Katasztrófák ellen - 2011.10.20 10:45.)

Hamarosan, talán a hétvégén lehullik a Földhöz már túl közel került, kiszolgált német röntgenteleszkóp. Túlzott aggodalomra azért nincs ok.


(Fantáziakép: DLR)

Mint arról már szeptember végén beszámoltunk, hamarosan befejezi Föld körüli keringését a ROSAT (Röntgensatellit vagy Roentgen Satellite) röntgencsillagászati műhold. A 2,4 tonna tömegű űreszköznek nem minden alkatrésze semmisül meg a sűrű légkörbe lépve. A becslések szerint akár 1,7 tonna, nagyjából 30 darab elérheti a felszínt is. A legnagyobb várható egység maga a röntgentükör és tartószerkezete, amely hővédő rendszerrel volt ellátva, s ez nagyrészt megkíméli a légköri fékeződés során is. A hulladék valahol az 53° északi és 53° déli szélesség közé eső területen zuhan majd le, de hogy pontosan mikor és hol, azt valószínűleg nem fogják tudni előre jelezni. A mostani becslések október 22-23. körüli lezuhanást valószínűsítenek.

Pánikba azért nem érdemes esni. Bár valóban megvan a valószínűsége, hogy valakit eltalálhatnak a darabok, ez a valószínűség szinte hihetetlenül alacsony. A Föld felszínének túlnyomó részét óceánok borítják, s a szárazföldek is jórészt lakatlanok. A baleset előzetes valószínűségét annak alapján becsülik, hogy hány darab és mekkora tömeg maradhat meg a műholdból. Ezután számításba veszik a Föld szóba jöhető felszínén az emberek lakta területek arányát. A ROSAT esetén 1:2000 annak az esélye, hogy valakinek kárt okoz a leeső űrhulladék. (A nemrég baj nélkül lehullott amerikai UARS légkörkutató műholdnál ez a szám 1:3200 volt.) Mivel több milliárdan élünk a Földön, ez egy adott konkrét személyre vetítve 1 a sok billióhoz.

Az ilyen extrém számok nem feltétlenül mondanak sokat. Szakértők azt is megbecsülték, hogy nem csak a ROSAT, de bármilyen űreszköz lehullása mekkora kockázatot hordoz egy-egy adott ember számára, mondjuk 75 év megélt életkort feltételezve. Annak az esélyéhez képest, hogy egy villám csap belénk, 60 ezerszer kisebb kockázatot jelentenek a leeső műholdak. Egy másik, talán még meggyőzőbb összevetés: autóbalesetben 27 milliószor (!) nagyobb valószínűséggel szerez súlyos sérülést egy ember. S valóban, az űrtevékenység eddigi több mint fél évszázados történetében még senkire sem esett rá egyetlen űreszköz lezuhanó alkatrésze sem.


Ezt a bravúros felvételt Ralf Vandebergh készítette a ROSAT műholdról, október 14-én. A kontrasztokat hamis színezéssel kiemelve még a műhold testének az egyik (a bal oldali) napelemszárnyra vetülő árnyéka is kivehető. A kép készítésének idején a műhold 240 km felszín feletti magasságban, a távcsőtől 303 km-re, 51°-os horizont feletti magasságnál volt. (Kép: Ralf Vandebergh / Space.com)

A német, amerikai és brit együttműködésben készült, nagy sikerrel működött ROSAT űrteleszkópot 1990-ben állították pályára. Aktív pályafutását 1999-ben fejezte be. Azóta az irányítás lehetősége nélkül, egyre csökkenő magasságú pályán kering a Föld körül, s ennek most már napokon belül vége szakad.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021