Úton az új japán teherűrhajó
(Rovat: Japán és az űrállomás - 2025.10.26 10:15.)

A HTV-X sorozat első tagja egy H3 rakétával indult ma a Nemzetközi Űrállomás (ISS) felé.

Ha hinni lehet a statisztikáknak, ez volt kereken a 300-adik küldetés az ISS-hez annak teljes története során. Nem csak a HTV-X mutatkozik most be, de a japánok új rakétatípusa, a H3 most először repült a 24L jelű konfigurációjában, amelynek első fokozatát négy szilárd hajtóanyagú oldalsó segédrakéta egészítette ki, orrburkolata pedig az eddigieknél hosszabb és nagyobb átmérőjű volt. A Japán Űrügynökség (JAXA) október 26-án magyar idő – és immár a téli időszámítás – szerint 1:00-kor hajtotta végre a startot a Tanegasima (Tanegashima) űrközpontból. Az űreszköz minbtegy 14 perccel a felemelkedés után vált el a hordozórakétától.

Az új generációs HTV-X egyszer használatos (tehát a Földre vissza nem térő), személyzet nélkül repülő teherűrhajó-típus, építője a Mitsubishi Heavy Industries (MHI) vállalat. Feladata az ISS kiszolgálásában való részvétel, vagyis ellátmány és kísérleti berendezések szállítása az alacsony Föld körüli pályán működő nemzetközi kutatólaboratórium számára. Ez Japán fő hozzájárulása az ISS üzemeltetéséhez. Emellett kísérleti platformként is szolgál az űrbe szánt technológiai megoldások kipróbálására. A HTV-X a korábban (2009 és 2020 között) kilenc alkalommal repült HTV (avagy Kónotori, Kounotori) feladatát veszi át. A HTV-ket az azóta már a használatból kivont H-2B rakétákkal bocsátották fel.

A teherűrhajón helyet kapott hét kis CubeSat is, származási országaik Japán (3), Olaszország, Mexikó, Thaiföld és Malajzia. Ezeket később, egy kivételével majd az ISS fedélzetéről bocsátják ki, a fennmaradó egyet pedig a HTV-X1 eltávozása után, annak önálló repülése alatt, vagyis a majdani légköri megsemmisülése előtt állítják önálló pályára.

A HTV-X induló tömege 16 tonna, hengeres testének magassága 8 m, átmérője 4,4 m. Teherszállító kapacitása a hermetizált (belső) raktérben bő 4 tonna, a külső raktérben 1,75 tonna. A belső raktér térfogata megközelíti a 40 köbmétert. Az ISS-hez csatlakozva legfeljebb fél évet tölthet. Utána viszont akár másfél éven át végezhet még önálló repülést, a fedélzetén önálló kísérleteket végrehajtva. Napelemtáblái 1 kW elektromos teljesítmény előállítására képesek, ez a korábbi HTV-k kapacitásánál ötször nagyobb.

Az ISS-en a HTV-X1 fogadására a JAXA űrhajósa, Jui Kimija (Kimiya Yui) vezetésével készülnek. Az űrállomás 74. személyzetének tagjai a Kanadai Űrügynökség által fejlesztett Canadarm2 robotkar segítségével fogják elkapni és csatlakoztatni a teherűrhajót a Harmony modulhoz. Érdekesség, hogy Jui korábban, a 2015-ös 44. expedíció idején is részt vett már egy japán teherűrhajó, az akkori HTV-5 „kikötésében”.

A HTV-X1 közeledik az űrállomáshoz. Ez egy fantáziarajz, a tényleges műveletről ilyen külső nézőpontból természetesen nem készülhet majd felvétel. A dokkolás szerdán (29-én) várható. (Kép: JAXA)

A H3 hordozórakéta a JAXA és az MHI fejlesztése, a H-2A és H-2B rakéták utódja. Első indítása 2023 márciusában kudarccal végződött, de azóta – most ötödször – sikeresen vetették be. Korábban minden alkalommal a 22S jelű konfigurációjában repült. Itt a számok jelentése a következő. Az első 2-es az első fokozatban működő két, folyékony hidrogént és folyékony oxigént használó LE-9 hajtóműre utal (ez lehetne 3 is). A második szám a fokozat oldalára szerelt SRB-3 szilárd hajtóanyagú segédrakéták számát adja meg (ez lehet 2 vagy 4). Végül a betű az orrkúp hosszára utal, az S rövidet (short), az L hosszút (long) jelent. Előfordulhat még a W (wide, széles) betűjelzés, amely az orrkúp átmérőjére utal, és a mostani starttal kapcsolatban is használják egyes hírforrások. A H3 rakéta második fokozatában egy LE-5B-3 jelű hajtómű dolgozik, amely szintén folyékony hidrogént éget folyékony oxigén segítségével.

A közepes teherbírású H3 rakéta rugalmasan változtatható konfigurációi. A 24L most repült először, korábban csak a 22S változatot alkalmazták. (Kép: JAXA)

Mivel az ISS leállítását 2030-ra tervezik, a HTV-X-et ebben a formában nem sokáig tudják hasznosítani. Ezért a JAXA már a Föld körüli pályán túli jövőbeli küldetésekre készül. A HTV-X-et rakomány szállítására szánják a Hold körüli pályára tervezett Lunar Gateway űrállomásra. A JAXA magának a Gateway-nek a fejlesztéséhez is hozzájárul, az Európai Űrügynökséggel (ESA) együttműködve. Ez az I-Hab nevű lakómodul lesz, amely életfenntartó funkciókat biztosít majd a látogató űrhajósok számára. A jelenlegi tervek szerint 2028 szeptemberében indulhat az Artemis-4 repüléssel, a NASA SLS óriásrakétájával.