Pályán az ALOS-4
(Rovat: Japán a világűrben - 2024.07.02 08:15.)

A fejlett japán radaros földmegfigyelő műholdat a H3 rakéta első sikeres szolgálatszerű repülése nyomán juttatták alacsony Föld körüli pályára.

A japánok H-2A rakétáját felváltó H3-nak ez már a harmadik startkísérlete volt, a helyszín Tanegasima (Tanegashima), az időpont pedig július 1-jén magyar idő szerint 5:06. Az első próbálkozás tavaly márciusban kudarcot vallott, elvesztve a most felbocsátott műhold optikai távérzékelő „társát”, az ALOS-3-at (Advanced Land Observation Satellite, más néven Daicsi vagy Daichi). Az újabb indítási kísérletnél már óvatosabban jártak el, a rakéta tetejére idén februárban nem került különösebben értékes rakomány. Az a próba már sikerült, így megnyílt az út az ALOS-4 mostani felbocsátása előtt.

A H3 rakéta a Tanegasima űrközpontból emelkedett a magasba. A kétfokozatú hordozóeszköz 16 és fél perccel a felszállás után helyezte önálló pályára hasznos terhét. (Kép: JAXA)

Az L-sávú apertúraszintézises radarberendezéssel (PALSAR-3) repülő ALOS-4 műhold a Mitsubishi Electric vállalat fővállalkozásában készült, poláris napszinkron pályán fog működni. Műszere, amellyel nappali és éjszakai megfigyeléseket is lehet végezni, illetve a felszínről való képalkotást a felhőzet sem zavarja, fejlettebb a korábbi ALOS-2 műhold PALSAR-2 radarjánál. Az egyszerre leképezett sáv szélessége 200 km lett, míg az ALOS-2 esetében csak negyedakkora volt, miközben a felbontás nem változott. Az adatokat polgári alkalmazásokra, egyebek mellett a katasztrófák sújtotta területek, valamint az erdők és a tengeri jég megfigyelésére fogják használni. Interferométeres módszerrel feldolgozva a felszín elmozdulásainak, például földrengéseket vagy vulkánkitöréseket követő változásoknak a detektálására is alkalmasak lesznek a mérési adatok. A műholdon egy a hajók rádiójeleit (Automatic Identification System, AIS) detektáló berendezés is repül.

A radaros ALOS-4 földmegfigyelő műhold. (Fantáziakép: JAXA)

A H3 rakéta kudarca és az emiatt fellépett késlekedés a japán Martian Moons eXploration (MMX) küldetés időzítését is érintette. A szonda fő feladata anyag gyűjtése lesz a Mars Phobos nevű holdjáról, majd a minta visszahozatala a Földre. A Japán Űrügynökség (JAXA) most a 2026-os indítási ablakot tűzte ki az MMX számára.