Újabb japán felderítő műhold startolt
(Rovat: Japán a világűrben, A nemzetbiztonságért - 2024.01.12 08:15.)

Az idei japán űrstartok sorát egy az IGS sorozathoz tartozó optikai felderítő műhold pályára állítása nyitotta meg.

Január 11-én magyar idő szerint 5:44-kor Tanegashimából, egy H-2A rakétával – az F48 jelzésű repülés során – startolt a hivatalos japán nevén IGS Optical-8 (NORAD keresztségben IGS O-8) optikai felderítő műhold. A rakéta hasznos terhéről hivatalosan persze nem sokat lehet tudni, de valószínűleg egy 450–500 km magas, i=97° hajlásszögű, közel kör alakú poláris pályára áll. Az űreszköz megrendelője a japán miniszterelnöki kabinet alá tartozó, 1986-ban alapított, hírszerzéssel és adatok értékelésével foglalkozó iroda (Cabinet Intelligence and Research Office).

Az IGS Optical-8 elődjei 2020 februárjában (IGS Optical-7), 2018 februárjában (IGS Optical-6), illetve 2015 márciusában (IGS Optical-5) kerültek pályára. Ezeknek az űreszközöknek a becsült legjobb felszíni felbontása 30–40 cm körüli (Optical-5 és -6), illetve 25–30 cm (Optical-7). Az optikai szenzorokkal szerelt műholdsorozat még 2003 márciusában mutatkozott be, az IGS Optical-1 révén. Azon a műholdon 1 m-es legjobb felbontású fekete-fehér, illetve 5 m felbontású multispektrális kamera üzemelt. Nagyjából 20 év alatt tehát sikerül elérni a (közel) négyszeres felbontásjavulást.

De hasonló a helyzet a minden időjárási körülmények között és napszakban is használható apertúraszintézises radart (SAR) használó műholdsorozattal is. Ezek első tagja az IGS Optical-1-gyel indult IGS Radar-1. Radarjának felbontását 1 és 3 m közöttire teszik. Ehhez képest a 2017 márciusában pályára került IGS Radar-5 már elérte az 50 cm-es felbontást, miközben az azóta indított két SAR hold (Radar-6, 2018. június, és Radar-7. 2023. január) esetében egyelőre tippek sincsenek a legfinomabb felszíni felbontásra…

A képen a 2003. március 28-án indított IGS Radar-1 (NORAD kód: IGS-1B) a légkörbe történő megsemmisítő belépés (2012. július 26.) előtti utolsó keringések során. A műhold a sikeres pályára állás (486 km × 491 km, i=97,3°) után közel négy éven át működött, majd 2007 márciusában váratlanul leállt. A felvételeket Ralf Vendebergh készítette