Űrszemétfigyelő műhold
(Rovat: Japán a világűrben, Környezetünk védelme - 2023.10.11 07:15.)

A japán Astroscale az űrszemét aktív eltávolítását célzó küldetése előfutáraként olyan műholdat készített, amely megszemlél egy űrszemétként keringő rakétafokozatot.

Az Astroscale vezetői szeptember végén jelentették be, hogy elkészült és startra készen áll az ADRAS-J (Active Debris Removal by Astroscale-Japan) műhold, amely a Föld körül keringve figyeli meg egy japán H-2A rakéta utolsó fokozatát. Az Astroscale főmérnöke, Gene Fujii elmondta, hogy az ADRAS-J küldetése lesz világon az első próbálkozás, amikor megközelítenek egy űrszemét darabot, és demonstrálják a megközelítés és összekapcsolódás műveletének (RPO, rendezvous and proximity operation) végrehajthatóságát.

A 150 kg tömegű ADRAS-J műholdat a Rocket Lab Electron rakétájával fogják pályára állítani, a műveletek céltárgya pedig annak a H-2A rakétának az utolsó fokozata, amelyik 2009-ben a japán Ibuki (GOSAT) földmegfigyelő műholdat vitte a világűrbe. A tervek szerint a műhold körberepüli a 11 méter hosszú, 4 méter átmérőjű rakétafokozatot, és kameráival felvételeket készít róla, hogy pontosabban meg lehessen tervezni egy következő küldetést, amellyel ténylegesen eltávolítanák pályájáról az űrszemétként keringő rakétát. Az ADRAS-J teljes küldetése három–hat hónapot vesz igénybe. Ennek során a rakétafokozatéval egyező pályára állítják a műholdat, a pályaadatok alapján a közelébe navigálják a műholdat (abszolút navigáció), ezután a megközelítés utolsó szakaszában a céltárgyhoz képest navigálják (relatív navigáció), végül körberepülik azt, hogy minden irányból megvizsgálhassák. Az űrszemét eltávolításának utolsó két lépése a céltárgy befogása és visszatérő pályára állítása lenne, de ez az előfutár küldetésnek nem feladata.

A japán Astroscale vállalat ADRAS-J műholdja alacsony Föld körüli pályán megközelít egy kiégett H-2A rakétafokozatot. (Fantáziarajz: Astroscale)

Az ADRAS-J lesz az első kereskedelmi műhold, amelyik megközelít egy működésképtelen objektumot. A küldetés során nemcsak a céltárgy viselkedését veszik szemügyre, hanem azt is tisztázzák, hogy a jelenlegi eszközök alkalmasak-e az üzemképtelen tárgy befogására, és az űrszemét biztonságos és megbízható eltávolítására. Az előfutár küldetés sikere esetén a további küldetésekkel az űrszemét legnagyobb, legveszélyesebb darabjait tervezik célba venni. A küldetést a Japán Űrügynökség (JAXA) az űrszemét-eltávolító demonstrációs programja (CRD2, Commercial Removal of Debris Demonstration) első fázisa keretében finanszírozta. A CRD2 második szakaszára még szerződéseket ugyan nem kötöttek, de akkor már a kiégett rakétafokozatok tényleges eltávolítása lesz a cél.

Az Astroscale a szeptemberi sajtótájékoztatóján szerette volna bejelenteni az ADRAS-J novemberre tervezett indításának pontos időpontját, a start azonban az Electron rakéta szeptember 19-i sikertelen startja miatt bizonytalan ideig csúszik. Az Astroscale mindenesetre nem keres más indítási lehetőséget, kivárják, amíg befejeződik az Electron kudarcának kivizsgálása, és a rakéta újra munkába állhat.