Ázsiai mozaik – 2023. szeptember (2. rész)
(Rovat: Japán a világűrben, Űrpolitika , Kína a világűrben - 2023.10.02 12:15.)

Havi ázsiai hírösszeállításunkat japán és kínai vonatkozású űrérdekességekkel folytatjuk.

Japán

A japán JAXA űrügynökség szeptember 11-én jelentette, hogy a XRISM röntgencsillagászati műhold kinyitotta napelemeit, megkezdte a kommunikációt a Földdel és a térbeli orientációs rendszer is rendben működik. Megerősítették azt is, hogy a röntgenspektrométert hűtő (Resolve) rendszer is megfelelően üzemel. Ezzel véget ért az ún. kritikus működési fázis (Critical Operation Period), és másnap áttérnek a beüzemelési fázisra (Commissioning Period), melyben a műhold további szolgálati rendszereit, valamint a tudományos berendezéseket ellenőrzik.

A XRISM űrtávcső. (Kép: JAXA)

Három nappal később a JAXA már azt közölte, hogy befejezték a SLIM holdraszálló űreszköz „kritikus működési tesztjeit”. Ez azt jelenti, hogy sikeresen elvégezték a legfontosabb szolgálati rendszerek (energiaellátó, kommunikációs és helyzetbeállító rendszerek) vizsgálatát és azok rendben működnek. Ezzel a Smart Lander for Investigating Moon (SLIM) áttért a repülés második fázisára, melynek Earth Orbit Phase, vagyis a Föld körüli pályán való működés a neve, és célja azon rendszerek előkészítése, melyeket majd a pályamódosításokhoz használnak, hogy az űreszköz eljusson a Holdhoz.

Kína

Hsziatung Csen (Chen Xiadong), Kína dél-afrikai nagykövete – a kínai nemzeti űrügynökség (CNSA) képviseletében – és Humbulani Madu, a dél-afrikai űrügynökség (SANSA) első embere szeptember 1-jén együttműködési nyilatkozatot írtak alá. Ennek értelmében Afrika legdélibb állama csatlakozik a kínai Nemzetközi Holdkutató Állomás (ILRS) projekthez.

A kínai Tiencsou-5 (Tianzhou-5) automatikus, nehéz teherszállító űrhajó szeptember 12-én belépett a Föld légkörébe és ott megsemmisült, helyet adva ezzel a Tiencsou-7 fogadásának. A Tiencsou-5 még 2022 novemberében startolt, hogy a kínai Tienkung (Tiangong) űrállomáshoz kapcsolódjon. Decemberben fedélzetéről indították a Macao Student Science Satellite-1 nevű kisméretű műholdat. Idén május 5-étől 33 napig a Tienkungról leválasztva, önálló repülési programot hajtott végre, majd visszadokkolt a 3 fővel a fedélzetén repülő modulűrállomáshoz.

Nicolas Maduro venezuelai elnök szeptember 13-án találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Ez alkalommal többek között műszaki és tudományos kérdések is szóba kerültek. Az olajban gazdag latin-amerikai ország vezetője a találkozó végén elmondta, hogy „hamarosan fiatal venezuelai férfiak és nők kezdik majd meg képzésüket a kínai űrhajóskiképző központban, hogy először a kínai űrállomásra, majd pedig (2030 után) a Holdra is eljussanak egy kínai űrhajóval”. Mint arról korábban beszámoltunk, Venezuela – Oroszország után másodikként – csatlakozott a kínaiak nemzetközi holdbázis-programjához. [Talán kevésbé ismert, hogy az ország GDP-je egy évtized alatt negyedére (!) zuhant. Az egy főre jutó nemzeti termék a 2013-as 14 722 dollárról a következő évre 14 025-re esett vissza, és 2022-re is épp csak átlépte a 14 200 dollárt – de úgy, hogy közben nyílt a jövedelmi olló... A lakosság jelentős része nélkülözi az alapvető szükségleteket, és több millióan hagyták el hazájukat. – A szerző megj.]

Venezuela nemzeti összterméke milliárd dollárban 2013 és 2022 között, a Világbank számításai alapján

Kína a saját űrállomásprogramjához kapcsolódóan valami hasonlót akar csinálni, mint az amerikaiak a Nemzetközi Űrállomás (ISS) esetében a kereskedelmi teherszállítással. Mint az közismert, a NASA két magánvállalat teherszállító űrhajóit használja az ISS-hez történő utánpótlás biztosítására, illetve onnan a szemét elszállítására. A két űrhajó a (Cargo) Dragon és a Cygnus. Nos, szeptember 26-án a Kínai Személyzetes Űrtechnológiai Iroda (CMSEO) bejelentette, hogy négy kínai vállalat kezdheti meg teherűrhajó-javaslatának részletes kidolgozását. A CMSEO még májusban írta ki azt a pályázatot, melynek értelmében vállalkozások javaslatot tehetnek és a győztes(ek?) majd megépítheti(k?) a jelenlegi Tiencsou teherűrhajóknál kisebb, egyszerűbb és gyorsabban bevethető teherűrhajó(ka)t. A jövőbeni teherűrhajónak képesnek kell lenni legalább 1,8 tonna rakomány fel- és 2,0 tonna szemét elszállítására, úgy, hogy 1 tonna felszállításának a költsége nem haladhatja meg a 120 millió jüant (kb. 17,2 millió dollárt). A CMSEO azt nem közölte, hogy összesen hány pályázat érkezett be, de azt igen, hogy azok közül 10 volt értékelhető, és végül négyen folytathatják a munkát, s készíthetik el a részletes terveket. Ezek a Kínai Tudományos Akadémia (CAS) alatt működő Mikroműholdak Innovatív Akadémiája (IAMCAS), valamint a Kínai Repülőipari Vállalat (AVIC) egyik intézménye, a Csengtu Repülőgéptervező Intézet. A másik két továbbjutó még ennyire sem nevezhető vállalkozásnak, hiszen azok az űrállomás moduljait és a kínai személy- és teherűrhajókat fejlesztő CAST (Kínai Űrtechnológiai Akadémia), és az ország legnagyobb műholdjait építő SAST (Sanghaji Űrrepülés-technológiai Akadémia).