A Hakuto-R leszállási kísérlete a Holdra
(Rovat: Japán a világűrben, Távoli világok kutatói , A Holdnál - 2023.04.26 06:15.)

A japán ispace cég szondája lehetett volna az első magánfejlesztésű űreszköz, amely sima leszállást hajt végre a Holdon. Az utolsó fázisban elveszették vele a kapcsolatot.

A Hakuto-R M1 (Mission 1) 2022 decemberében indult a világűrbe egy Falcon-9 rakétával, és idén március végén állt pályára a Hold körül.

Földfelkelte, a Hold fölött akkor még mintegy 100 km magasban keringő Hakuto-R szonda leszálló egységének kamerájával fényképezve. Ebben a magasságban április 14-e óta keringett az űrszonda. (Az éles szeműek felfedezhetik az Ausztrália fölötti április 20-i napfogyatkozás sötét árnyékfoltját a Föld korongján.) (Kép: ispace)

A landolásra kijelölt helyszín a Hidegség tengerén (Mare Frigoris) található Atlas-kráter, a Hold innenső (vagyis a Földről látható) oldalának északkeleti negyedében. A leszállási kísérlet április 25-én, magyar idő szerint 18:40-kor történt. A cég tokiói központjából élő közvetítést adtak az eseményről.

(Kép: ispace)

A Hakuto-R kamerát és több kísérleti berendezést, köztük két különböző „holdjárművet” vitt magával. Az Egyesült Arab Emírségek Űrügynöksége (Mohammed Bin Rashid Space Centre, MBRSC) kisméretű Rashid holdjárója és a Japán Űrügynökség (Japan Aerospace Exploration Agency, JAXA) baseball-labda méretű „transzformer robotja”, a Tomy játékgyártóval közösen fejlesztett SORA-Q is a japán leszálló egységgel utazott.

Az autonóm leszállást végrehajtó egység elsődleges feladata a Hold felszínére való eljutás demonstrálása volt. Ez nem is olyan egyszerű dolog: eddig csak három ország, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Kína űreszközeinek sikerült. 2019-ben az indiai Csándráján-2 (Chandrayaan-2) nem járt sikerrel, ahogy az első privát próbálkozás, az izraeli Beresit (Beresheet) landolási kísérlete is a felszínbe való becsapódással végződött.

A földi irányítók röviddel a holdfelszín elérésének tervezett időpontja előtt elveszítették a kommunikációs kapcsolatot a szondával, az egység minden bizonnyal becsapódott a Holdba – a sima leszállás tehát ezúttal nem sikerült. Az első feltételezések szerint idő előtt kifogyhatott a fékezéshez használt hajtóanyag.

A NASA több magáncéggel is szerződést kötött, hogy berendezésit eljuttassák a Hold felszínére. Mind az Astrobotic, mind az Intuitive Machines a tervek szerint még az idén elindítja űrszondáit égi kísérőnk felé. Az első a United launch Alliance új Vulcan rakétájával, a másik a SpaceX Falcon-9-esével startolhat júliusban, illetve októberben. India ismét próbálkozik, a Csándráján-3 indítását júniusra tervezik. Maga a japán ispace egy a mostanihoz hasonló leszálló egységet (Hakuto-R M2) tervez indítani jövőre, rajta többek között a NASA készítette holdi mintagyűjtő berendezéssel. A cég részt vesz az amerikai Draper vállalat által vezettet konzorciumban is, akik 2025-ben az NASA megbízásából egy a Hold túlsó oldalára leszálló űrszondát terveznek. Az ispace gyökerei a 2007-ben indult Google Lunar XPrize (GLXP) versenyig nyúlnak vissza. A 20 millió dolláros díjat ugyan 2018-ban – többszöri határidő-hosszabbítás után – nem tudta senki elnyerni, az akkor indult technológiai fejlesztések azonban előbb-utóbb beérhetnek.