Ázsiai mozaik – 2023. január
(Rovat: Japán a világűrben, Kína a világűrben , Az űrállomás és az USA - 2023.02.07 10:15.)

Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térségről találnak olyan híreket, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Emírségek

E sorok írásakor úgy tűnik, hogy február 26-án indulhat a soron következő Crew Dragon a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS). A legénységet két amerikai (Stephen Bowen és Warren „Woody” Hoburg), egy orosz (Andrej Fegyajev) és egy emirátusi űrhajós Szultan Al Niadi (Sultan Al Neyadi) alkotja. A három asztronauta és az egyetlen kozmonauta fél éves űrrepülésen vehet részt.

Az informatikus és távközlési mérnök Dr. Al Niadinak (41) ez lesz az első űrrepülése, mellyel ő lehet az első arab állampolgár, aki hosszú távú űrrepülésen vesz részt. (Mint arra olvasóink emlékezhetnek, az Egyesült Arab Emírségek első asztronautája Hazza Al Mansouri vadászpilóta volt, aki 2019-ben töltött nyolc napot a Föld körüli pályán.) A Crew Dragon személyzetének január végén tartott sajtótájékoztatóján Al Niadi elmondta, hogy bő három évnyi előkészületek után teljesen felkészültnek érzi magát a 180 napos űrbéli tartózkodásra és az elvégzendő nagyszámú űrkísérletre. A legnagyobb kihívásnak azt tekinti, hogy öt gyerekével eddig is kevés időt tölthetett, de most fél évig személyesen nem is találkozhat majd velük. Másik nehézség az étkezés lehet, de ezen úgy segítenek, hogy az egyéni ellátmányába felküldenek néhány arab/emírségi ételt is, természetesen a szokásos dehidrált formában.

Az Egyesült Arab Emírségek második űrhajósának programjában összesen húsz különféle kísérlet, illetve kísérletsorozat szerepel. Ezek többségét az arab ország egyetemi állították össze, és jelentős részük anyag-, élet- és orvostudományi kutatásokhoz és fejlesztésekhez kapcsolódik. Természetesen nem maradnak majd el a már szokásosnak tekinthető videóhívások, ismeretterjesztő és oktatási programok sem.

Érdekes kérdés az űrséta! Dr. Al Niadi karrierűrhajós, aki 2018. november és 2019. október között a Roszkoszmosznál ISS-re és Szojuzra, majd 2021-től – két éven át – már Amerikában készült az ISS-re és a Crew Dargonra. A kutató űrhajósokénál hosszabb képzési programjának része volt egy intenzív űrséta (víz alatti) képzés is. Így elvileg űrsétára is készen áll, amennyiben az ISS-en valamilyen probléma adódna, de jelenleg nincs ilyen feladatra jelölve. Esetleges külső munkavégzéséről így kizárólag a NASA dönt, de Al Niadi jelezte, hogy készen áll a feladatra. Ha sikerülne kilépni az ISS-ről, akkor ő lenne az első űrsétát végző arab személy.

Japán

Sikeres volt a soron következő olyan CubeSat pályára állítása (lökése), melyet az ENSZ Világűriroda (UNOOSA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) közös programjaként (KiboCUBE) az ISS (japán) Kibo moduljáról hajtottak végre. 2023. január 6-án az indonéz Surya Egyetem kísérleti űreszközét indították Föld körüli pályára. A Surya Satellite-1 nevű 1 literes kockát az UNOOSA és a JAXA közös zsűrije még 2018 szeptemberében választotta ki az ingyenes felbocsátásra, és a kész űreszközt az indonéz egyetem 2022 júliusában adta át végső tesztelésre a JAXA-nak, mely 2022 novemberében juttata fel azt az ISS-re.

E sorok írásakor úgy tűnik, hogy február 11-ről 12-re virradó éjszaka (01:37 – 01.44 GMT között) indulhat az új japán nehéz hordozórakéta (H3, korábban H-III) első példánya a TF1 (Test Flight-1) jelű repülésre. A rakéta H3-22S konfigurációban fog repülni, ami azt jelenti, hogy az első fokozatba két hajtóművet szereltek, és a szilárd hajtóanyagú rakétákból („S”) is kettőt használnak, a rakomány pedig a rövidebb raktérben fog utazni. A hasznos teher ezen (és a következő TF2 repülésben is) egy ALOS (vagy Dajcsi/Daichi) földmegfigyelő hold lesz. A TF1 repülés ALOS-3 (Daichi-3), és (majd egyszer) a TF2 küldetés ALOS-4 (Daichi-4) műholdja egyébként két eltérő űreszköz lesz. Az ALOS-3 egy 80 cm legjobb felbontású és 70 km széles sávot letapogatni képes optikai földmegfigyelő műhold, míg az ALOS-4 fedélzetén apertúraszintézises radar (SAR) működik, melynek a felbontása 1 és 25 méter, míg a letapogatott sáv szélessége 35 és 700 km között változhat, üzemmódtól függően. A startra a JAXA tanegashimai űrközpontjából kerül majd sor.

Kína

(Kép: CNSA)

A kínai űrügynökség 2023. január 21-én a Jütu-2 (Yutu-2, Jáde nyúl-2) holdi rover több fotóját is közölte. A CNSA vezetősége így kívánt boldog új évet a kínai polgároknak a kínai újév alkalmából. Mint az olvasóink közül sokan tudják, 2023 Kínában a Nyúl Éve! A 140 kg-os Jáde nyúl-2 a Hold túloldalán lévő Von Kármán-kráterben dolgozik és eddig 940 GB adatot gyűjtött.

A China Aerospace Science and Technology Corp. 2023-ban több mint 50 rakétaindítást tervez, köztük személyzetes és teherűrhajók repülését a kínai űrállomáshoz, Smart Dragon kisműholdas startokat, illetve a Hosszú Menetelés-6C rakéta (LM-6C / CZ-6C) bemutatkozó repülését.

A China Aerospace Science and Industry Corp. pedig összesen tíz Kuajcsou-1A és Kuajcsou-11 (Kuaizhou) szilárd hajtóanyagú könnyű rakéta indításával kalkulál. Ha ez összejön, akkor 2023 lesz a Kuajcsou hordozórakéták legsűrűbb éve.

2023 közepén indulhat a kínai–francia SVOM műhold, mely szupernehéz csillagok gamma-kitöréseit vizsgálhatja. A Space Variable Objects Monitort (SVOM) a két ország űrügynöksége (CNSA és CNES) építi. A közel egy tonnás űreszközt egy Hosszú Menetelés-2C szállítja.

2023 végén az Einstein Probe nevű űrtávcső startolhat, amely röntgen és más elektromágneses eseményeket fog megfigyelni. Ez a műhold is nemzetközi jellegű, hisz eszközei egy részét az ESA, illetve a (német) Max-Planck Institute for Extraterrestrial Physics építi. Felmerült viszont, hogy egyes külföldi eszközök – politikai okokból – mégsem kerülnek fel az Einstein Probe-ra. Részleteket azonban még nem ismerünk. Ha így lesz, szinte biztos, hogy az bizonyos „átvezetékezéseket”, súlypontvándorlást és emiatt újabb teszteket is jelent. Ebben az esetben tehát a start jelentős késést szenvedhet.

S ha már a politikai okokkal magyarázható rossz híreknél tartunk, akkor említsük meg azt is, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) egyelőre elvetette azt az elképzelését, hogy európai űrhajósok dolgozzanak a kínai űrállomáson! A hivatalos magyarázat szerint az okok részben politikaiak (bizonytalanná vált a nyugat és kelet kapcsolata), részben pénzügyi (hisz az ESA személyzetes űrrepülési erőfeszítései kiterjednek az ISS üzemeltetésére is, illetve az Artemis-programra is, és ez túl sok így is.)