Ázsiai mozaik – 2021. június
(Rovat: Japán a világűrben, Kína a világűrben , Új eszközök és anyagok - 2021.07.15 07:15.)

Havi sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Japán

Június 18-án, kabinetjének vezetői előtt ismertette az ország új űrstratégiáját Szuga Josihide miniszterelnök. Ennek alapja a pár nappal korábban elkészült „4. Űrpolitikai Alapterv” (4th Basic Plan on Space Policy), melynek kivonata itt olvasható. A bejelentés szerint:

• Az ország a 2030-as évek elejére, fokozatosan megduplázza jelenlegi 10,84 milliárd dolláros űrköltségvetését.
• Több állami kisműholdas flotta közbeszerzéses megrendelésével kívánja stimulálni az űripart.
• Technológiai demonstrációs műholdakat kíván indítani, melyek közül megemlítik az on-orbit computing (fedélzeti számítógépes kísérleti) és az optical communication (optikai kommunikációs) típusokat.
• Folytatja és fejleszti a japán navigációs (Quasi-Zenith Satellite System, QZSS), illetve üvegházgáz-monitoring (GOSAT) rendszer műholdjait.
• Befejezi a H3 nehéz hordozórakéta fejlesztését, és K+F projekteket folytat a későbbi űrszállító rendszerek kifejlesztése érdekében.
• Ipari szintű kooperációt folytat japán és amerikai cégekkel a nemzetközi Artemis Hold- és a jövő személyzetes Mars-programjában.
• Végül megemlítik, hogy a jelenlegi (tanegasimai és uncsinourai) űrközpontok mellett újabb rakétaindító helyeket hoznak létre, kifejezetten magánvállalkozások számára.

Június 22-én a Nemzetközi Űrállomás Kibo nevű (japán) kutatómoduljából a KiboCUBE program keretében sikeresen kilökték, s ezzel pályára állították Mauritánia első műholdját. A KiboCUBE a japán JAXA és az ENSZ Világűriroda (UNOOSA) közös projektje, melynek keretében a fejlődő országok CubeSatjai közül az UNOOSA választja ki azokat az izgalmasnak ígérkező példányokat, melyeket azután a JAXA ingyen állít pályára. Mauritánia első műholdja egyébként a MIS-SAT1 nevet viseli, és elsősorban távközlési kísérletnek tekinthető.

Kína

Június 11-én a Mars körül keringő amerikai Mars Reconnaussance Orbiter (MRO) űrszonda HiRISE nevű kamerája elkészítette második felvételét a kínai Mars-landerről és a közelében tartózkodó Csuzsung (Zhurong) Marsjáróról.

A HiRESE képén felül a leszállóegység (a rakéták porfúvásának „pillangójával”), valamint alul a rover. Ide kattintva olvasóink megtalálhatják az eredeti (teljes területet ábrázoló, nagyfelbontású) képet is, sőt a szöveget figyelmesen tanulmányozók a sztereo képpároknak is nyomára bukkanhatnak! (Kép: NASA / JPL / U. Arizona)

A kínai CNSA (China National Space Administration) szóvivőjének június 12-i bejelentése szerint az ország a következő tíz évben több Naprendszer-kutató űrszonda indítását tervezi. A tájékoztatás szerint a soron következő két holdszonda (Csang’e-6 és -7) indítására a 14. ötéves tervben (2021– 25) kerülne sor. A 6-os a pólusvidékről hozna vissza talajmintát. A szintén pólusvidéken landoló 7-es pedig hálózatban dolgozna a (már csak 2025 után induló) Csang’e-8-cal.

Bejelentették azt is, hogy 2025 körül (ez valószínűleg indítási dátum) megpróbálnának két kis égitesthez irányuló küldetést is. Az egyikben egy földközeli kisbolygóról hoznának talajmintát, a másikban pedig egy üstökös körüli keringési pályára állítanának egy űrszondát. Tervezik por- és kőzetminták visszahozatalát a Marsról is, de csak a 2030-as években.

Június 16-án a szentpétervári GLEX asztronautikai konferencián a kínai CNSA és az orosz Roszkoszmosz közösen mutatta be a közös kínai–orosz holdprogramot, annak menetrendjét, valamint a csatlakozás és közös kutatás lehetőségét. A széles körben várt program angol nyelvű promóciós videója alább tekinthető meg, a 19 oldalas, látványos, szintén angol nyelvű „guide” pedig innen tölthető le.

(Forrás: Roszkoszmosz / Youtube)

Korea

Dél-Koreában megkezdődött a tömeges űrkutatási technológiatranszfer. A KAIST (Korea Advanced Institute of Science and Technology) ugyanis megállapodott három vezető űripari céggel, hogy komoly know-how-t adnak át nekik. A KAIST egy állami fenntartású egyetem, amely már több kisebb-nagyobb műholdat épített, a legelsőt pl. még 1992-ben juttatták pályára, KITSAT-1 néven. A három kedvezményezett a Hanwha Aerospace, a Korea Aerospace Industries (KAI), és a LIGN Nex1, amelyek egyenként 4,5 és 9,0 millió amerikai dollár közötti összeget fizetnek a KAIST-nak.

A kapott know-how segítségével a KAI például 2025-ig befejezheti az 500 kg-os LEO műholdak indítására alkalmas rakétája fejlesztését, illetve modernebb földi követőállomásokat építhet. A Hanwha Aerospace legfontosabb célja a KAIST által létrehozott lézeres, műholdak közötti kommunikációs technológia tömeggyártásba vétele. A cél, hogy egy 2030-ig kialakítandó koreai műholdsereg 2000 eszközét (!) lássák el ilyen adatátvitellel. A LIG Nex1 nanoműholdak sorozatgyártásába akar fogni, ehhez van szüksége a KAIST technológiájára.

Ahogy a bejelentéskor elhangzott, „az adófizetők 30 éven át támogatták a KAIST munkáját, s ezt most ideje visszafizetni”, már csak azért is, hogy „megépülhessen az a 110 darab kisméretű kormányzati mesterséges hold, melyeket 2030-ig pályára kell állítani.

Észak-koreai hackerek törtek be Dél-Korea első számú légi és űripari cégéhez, a KAI-hoz. Bár a behatolás tényét csak július 8-án hozták nyilvánosságra, arra még valamikor június közepén került sor. Egyelőre vizsgálják, hogy Phenjan milyen információkhoz férhetett hozzá, de első körben az biztosnak tűnik, hogy a KSLV-2 asztronautikai hordozórakéta meghajtórendszerével kapcsolatos adatok köztük vannak. Mindenesetre megkezdték a KARI informatikai védelmi rendszereinek megerősítését – már csak azért is, mert a vállalat gyártja a nagy számban rendszeresített FA-50-es könnyű csapásmérő repülőgépeket és fejleszti a KF-21-es többcélú alacsony észlelhetőségű („lopakodó”), többcélú harci gépeket.

A KSLV-2 rakétacsalád