Japán optikai adatátjátszó műhold
(Rovat: Japán a világűrben, Lássuk és halljuk egymást - 2020.11.29 09:15.)

Tanegashimából egy H-2A rakéta indította a geostacionárius pálya felé a JDRS-1 lézerkommunikációs műholdat.

A JDRS (Japanese Data Relay System, japán adatátjátszó rendszer) fejlesztése 2015-ben kezdődött. A feladata az alacsony Föld körüli pályán (LEO) keringő műholdak és a földi állomások közötti kétirányú adatközvetítés akkor, amikor a LEO műhold és a felszíni állomás között nincs közvetlen összelátás. Normál esetben egy LEO műhold (pontos pályájától függően) 10–60 percig „láthatja” közvetlenül földi állomását. Egy adatátjátszó GEO hold közbeiktatásával ez 9 órára is növelhető.

Ilyen persze már korábban is létezett, pl. a NASA TDRS, az ESA EDRS és Oroszország Lucs műholdjaival. Kínának és Japánnak is van ilyen műholdja. Ám a korábbi átjátszó holdak a műhold–műhold kommunikációra hagyományosan rádióhullámokat használtak. A JDRS ezzel szemben a műhold–műhold kapcsolatot optikai (lézeres) úton valósítja meg.

Az adattovábbítás és a lézeres műhold–műhold kapcsolat vázlata

A LEO műhold – GEO műhold (orbitális) adatátvitelre 1550 nm-es hullámhosszúságú lézert használnak, az átvitel sebessége elérheti az 1,8 Gbit/s értéket. Miután a fedélzeti berendezés mérete kicsi, ezért egy átjátszó műholdon több is könnyedén elhelyezhető belőle, s így a JDRS-1 egyidejűleg több alacsony pályás holdat is képes kiszolgálni. A JDRS-1 és a földi állomás között a kapcsolatot Ka-sávban (mikrohullámon) valósítják meg. A két nagyméretű napelemszárnnyal ellátott JDRS-1 a tervek szerint tíz évig fog működni.

A JDRS-1 (más néven LUCAS, Laser Utilizing Communication System) műhold november 29-én, magyar idő szerint 8:25-kor indult. (Fantáziakép: JAXA)

Az űreszköz egyébként egy úgynevezett „kettős hasznosítású” (dual use) műhold, azaz mind a civil űrügynökség (JAXA), mind pedig a katonai felderítés fogja használni. Az első olyan alacsony pályás (LEO) polgári műholdak, amelyek képesek lesznek a JDRS-t használni, a JAXA fejlett optikai távérzékelő műholdjai lesznek, míg a Véderő (JDF) az optikai és radaros IGS holdakkal fogja azt használni.