Gamma-kitörés napvitorlással
(Rovat: Japán a világűrben, Távoli világok kutatói - 2010.07.25 09:00.)

A nap sugárnyomásával hajtott japán kísérleti IKAROS űrszonda fedélzetén levő mérőműszer sikeresen detektálta egy gamma-villanás jeleit.

A Japán Űrügynökség (JAXA) napvitorlása eddig azért szerepelt a hírekben, mert most először sikerült vele elérni a bolygóközi térben, hogy egy űrszonda gyorsítására a Napból származó fény nyomását használják ki. Az IKAROS ugyancsak magával visz ultravékony napelemcellákat, amelyek már sikeresen termelnek elektromos energiát. Most a GAP (GAmma-ray burst Polarized light detector) műszerrel kapcsolatban került nyilvánosságra érdekes információ. A berendezés a távoli, nagyenergiájú gamma-kitörésekből származó polarizált sugárzás detektálására készült.

A 3,7 kg tömegű, 17 cm magas, 17 cm-es átmérőjű, henger alakú GAP műszer beszerelés előtt, még a Földön. A bal oldalon látható kicsi doboz a tápegység.

A GAP helye az idén májusban indított napvitorláson.

Az IKAROS műszerével elsőként 2010. július 7-én észleltek gamma-kitörést. A polarizált sugárzás detektálása a gamma-kitörésekből segíthet megérteni a még ma is rejtélyes, rövid ideig hatalmas energia felszabadulásával járó égi jelenségek működését, a sugárzás mechanizmusát, a mágneses tér szerepét. A gamma-villanások a jelenlegi modelljeink szerint vagy hatalmas tömegű csillagok gravitációs összeomlásakor, vagy neutroncsillagok és/vagy fekete lyukak összeolvadásakor keletkeznek. A gamma-tartományban feltűnő villanások – valamint rövid utófénylésük más hullámsávokban – a világegyetem legtávolabbi részeiből is észlelhetők.

A GAP által detektált első gamma-kitörés, nem sokkal a műszer kezdeti kalibrációinak befejezése után. (Képek: JAXA)

A kitörésekből érkező gamma-sugárzás polarizációját eddig még sosem sikerült megmérni. Egyelőre most sem, mivel a jelek ehhez kedvezőtlen irányból érkeztek. A GAP ugyanis – az űrszondán elfoglalt helyzetéből adódóan – elsősorban olyan kitörésekre érzékeny, amelyek a napvitorlás hátsó oldala felől érkeznek. Mivel a kitörések az égen nagyjából egyenlő valószínűséggel következnek be bármely irányban, az összes gamma-villanás kb. 20%-a jön majd olyan irányból, ami lehetővé teszi a tervezett polarizációs vizsgálatokat.