Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Gyémántgyűrű a Hold mellől
(Rovat: Japán a világűrben, A hét képe - 2009.02.20 08:57.)

A Hold körül keringő japán Kaguya űrszonda nagyfelbontású kamerája megörökítette egy „napfogyatkozás” fázisait.

A felvételsorozat japán idő szerint február 10-én készült, amikor a Kaguya (SELENE) szondáról nézve a Föld eltakarta a Napot. Az alább bemutatott képkockák közül az utolsón egy, a földi napfogyatkozásokról is ismert „gyémántgyűrű” látható, amikor az árnyékból előbukkanó Nap erős fénye egy ponton, a Föld korongjának peremén felvillan. Ez az első ilyen felvétel, amely valaha a Hold irányából készült.



Részletek a HDTV kamera felvételsorozatából. (Kép: JAXA / NHK)

A gyémántgyűrűt megelőző fázisokban a Földet egy vékony fényes karika szegélyezi. Ezt a légkörben szóródó napfény okozza. A különböző időpontokban felvett fényes körök nem teljesek, az alsó részüket kisebb-nagyobb mértékben a Hold sötét korongja takarja ki.

Amikor a felvétel készült, akkor a Föld megfelelő helyein levő megfigyelők természetesen holdfogyatkozást láthattak, hiszen a három égitest – a Nap, a Föld és a Hold – úgy került egy egyenesbe, hogy középen a mi bolygónk helyezkedett el. (Ez a mostani, ún. félárnyékos holdfogyatkozás a Földön főleg Ázsiából és Ausztráliából volt látható. Ilyenkor a Föld teljes árnyéka nem „harap bele” a holdkorongba, csak a félárnyék, ezért a telihold fényességcsökkenése sem olyan látványos, mint a teljes fogyatkozáskor.)

A japán Kaguya szonda 2007 szeptemberében indult a Hold felé. Jelenleg a Hold fölött 100 km magas pályán kering. Idén tavasszal megkezdik a pályamagasság csökkentését, hogy még részletesebb méréseket tudjanak végezni, például a Hold mágneses teréről, plazmakörnyezetéről. A tervek szerint 2009 nyarán az űrszonda úgy végzi, hogy irányított módon, a Holdnak a Föld felőli oldalán becsapódik a felszínbe. A Kaguya eddigi tudományos eredményeiből épp a közelmúltban (február 13-án) jelentetett meg egy különszámot a tekintélyes Science magazin. A négy kapcsolódó cikkben a felszín alatti rétegek radaros vizsgálatáról, a Hold túlsó oldalán végzett gravitációs mérésekről, az ottani késői vulkanizmus látható nyomairól, valamint a lézeres magasságmérővel kapott topográfiai eredményekről számolnak be a kutatók.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021