Startra kész az Astro-E2
(Rovat: Japán a világűrben, Távoli világok kutatói , Űrcsillagászat Európában - 2005.07.01 07:53.)

Az új japán röntgencsillagászati mesterséges holdat indító M-V rakéta Ucsinourából startol majd. Az indítási ablak július 6-án „nyílik”.

Az indításra szóba jöhető napok július 15-ig tartanak. Ha esetleg halasztásra kell sort keríteni, a következő indítási periódus július 22. és augusztus 2. között lehetséges.

A start a japán űrügynökség (Japan Aerospace Exploration Agency, JAXA) egykor önálló részlegének, a legtöbb csillagászati űrprogramot is vezető ISAS-nak (Institute of Space and Astronautical Science) a saját fejlesztésű, M-V rakétájával történik. (A jelölésben a V római 5-ös szám.) Ez lesz a szilárd hajtóanyagú M-V hatodik indítása. Az eddigiek vegyes sikerrel jártak: a debütálás 1997-ben tökéletes volt, ekkor állt pályára a még ma is ott levő rádiócsillagászati hold, a HALCA (MUSES-B). A második indítást a Lunar-A holdszondával elhalasztották. A harmadik indítással (1998) jutott a világűrbe a NOZOMI (Planet-B), amely 2003 végére eljutott ugyan a Mars térségéig, de küldetését nem tudta befejezni. Az ötödik M-V start a HAYABUSA (MUSES-C), egy kisbolygó-mintahozó szonda pályára állítása volt 2003-ban. A hatodik indítás most jön, a közeljövőben (2006-ban) pedig az első japán infravörös csillagászati mesterséges hold (Astro-F), illetve a Solar-B napkutató hold vár az M-V rakéta „szolgálataira”.

Az Astro-E nevéhez most nem véletlenül toldották a kettes számot. A röntgencsillagászati mesterséges holdnak már öt évvel ezelőtt működésbe kellett volna állnia, az ESA XMM-Newton és a NASA Chandra holdjaival alkotva egy „röntgen-flottát”. De sajnos indításakor, 2000. február 10-én a rakéta első fokozata meghibásodott. Az űreszköz nem érte el a számára kijelölt magasságot, így a légkörben megsemmisült. Ez volt az M-V negyedik startja.

Az Astro-E2 a japán űrkutatás sorrendben immár ötödik (!) röntgenholdja lesz. Az égbolt röntgenforrásait, például kvazárokat, galaxishalmazokat, neutroncsillagokat, szupernóva-maradványokat fogja vizsgálni. Nemzetközi együttműködésben, jelentős amerikai hozzájárulással készült, így használói is a nemzetközi kutatócsoportok lesznek. A hold (a képen a szerelőcsarnokban) öt röntgenteleszkóppal (a felső részen, a fehér fedél alatt) és hat különböző detektorral (az alsó részen) van felszerelve. A már a Föld körüli pályán kinyitandó napelemek és az aranyszínű hőszigetelő lapok is jól látszanak.

Az égitestek röntgensugárzását a Föld felszínéről nem tudjuk megfigyelni, hiszen az elnyelődik a légkörben. Az új mesterséges hold – amelyet japán szokás szerint csak a sikeres start után neveznek el véglegesen – soha nem látott érzékenységgel és spektrális felbontással működik majd, a lágy (vagyis kisebb energiájú) és a kemény (nagyenergiájú) röntgentartományban, 0.4-600 keV között. Színképelemző és képalkotó berendezések is lesznek a fedélzetén. Műszereit elődje, az 1993-ban indult Astro-D (ASCA) fedélzeti eszközeiből kiindulva, azokat jelentősen továbbfejlesztve alkották meg.