Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

GYORSHÍR: Kisbolygó-mikuláscsomag érkezett
(Rovat: Japán: a Hayabusa űrszonda, Távoli világok kutatói - 2020.12.05 19:10.)

Ausztrál területen földet ért a japán Hayabusa-2 űrszonda kapszulája, benne a Ryugu kisbolygóról hozott anyagmintával.

Hat évvel indulása után visszaérkezett a Hayabusa-2 (Hajabusza-2) nevű űrszonda, amelynek feladata a 162173 Ryugu kisbolygó közeli tanulmányozása, robotszondák felszínre bocsátása, majd a felszín anyagából való mintavétel és annak hazahozatala volt. A kisbolygóanyagot tartalmazó, hővédő borítással ellátott, 40 cm átmérőjű tartály a légkörbe lépést és ejtőernyős fékezést követően Ausztrália gyéren lakott déli részén, a Woomera katonai gyakorlótér területén landolt. A tartályt december 5-én, magyar idő szerint 6:30-kor egy rugós mechanizmus pörgette meg és dobta ki a Föld közelében elhaladó űrszondából.

Szimuláción a visszatérés fázisai. (Forrás: JAXA)

A Japán Űrügynökség (Japan Aerospace Exploration Agency, JAXA) irányítói szerint a tartály a Földtől mintegy 220 ezer km távolságban önállósodott. A fennmaradó távolság megtételére további 12 órára volt szükség, mire 18:28-kor belépett a légkörbe. A szénszálas borítás megvédte a kisbolygóanyagot az akár 3000 Celsius-fokot is elérő külső hőmérséklettől. Kevesebb mint 1 perc leforgása alatt a tartály sebessége 11,6 km/s értékről 3 km/s-ra csökkent. Néhány további perc elteltével, 100 m/s sebességnél dobódott le a hővédő pajzs, és kibomlott az ejtőernyő. Mindez 10 km körüli magasságban történt.

A földet érést 18:47 utánra tervezték, a pontos ereszkedési pálya és az időjárás bizonytalanságai miatt egy kb. 10 perces időablakban. A tartály, amelyet az ausztrál hadsereggel és az ottani űrügynökséggel együttműködésben a JAXA csapata várt, végül 19 óra körül ért le – helyi idő szerint már december 6-án hajnalban 4 órakor. A leszállási zóna meglehetősen kiterjedt, egy kb. 230 km hosszú és 100 km széles elliptikus terület. A kis tartályt rádiós jeladójának lokalizásása után, napkelte után gyűjthetik majd be.

Még közvetlenül a tartály kibocsátását követően maga a Hayabusa-2 űrszonda pályamódosító manővert hajtott végre, hogy biztonságos távolságban elrepüljön a Föld mellett. Eközben kameráival figyelte a minta légkörbe lépését. A szonda kitűnő műszaki állapotban maradt, ionhajtóműveinek üzemanyagkészletei sem fogytak ki. Tovább kering a Naprendszerben, és a tervek szerint akár két további kisbolygót is közelről meglátogathat, 2026-ban és 2031-ben. (A kis égitestek körüli pályára állásról és mintavételről természetesen akkor már nem lehet szó.)


(Fantáziakép: JAXA / Akihiro Ikeshita)

Mint emlékezetes, Japán első kisbolygószondája, az Itokawából mintát vevő Hayabusa kapszulája hasonló módon, ugyancsak Woomera körzetében ért földet egy évtizeddel ezelőtt, 2010 júniusában. Az első Hayabusa mintavétele és visszatérése kisebbfajta csodának számított, annyiféle technikai problémán kellett úrrá lenniük a találékony és felkészült japán szakembereknek. Ezzel szemben a Hayabusa-2 hibátlanul teljesítette elsődleges küldetését, és a jelek szerint még látnak benne fantáziát a következő bő évtizedre is.

A Hayabusa-2 2014 decemberében indult útnak, egy H-2A rakétával. A 900 m átmérőjű Ryugu kisbolygóhoz 2018 júniusában érkezett meg. Még abban az évben kis robotokat bocsátott le az égitestre. 2019-ben két alkalommal érintette meg a felszínt, így két különböző helyről hozott mintákat. A második mintavételt megelőzően egy lövedékkel krátert is ütött a kisbolygón, a minták egy része tehát a felszín alatti rétegekből származik. A Hayabusa-2 bő egy éve, 2019 novemberében indult vissza. (A küldetés egész történetét a tervezésétől kezdve mostanáig végig követhették az Űrvilág olvasói, régebbi cikkeink időrendben visszafelé haladva a lap aljáról elérhetők.)

A szénben gazdag ásványokkal borított Ryugu kisbolygóról származó szemcséket tüzetes laboratóriumi vizsgálatoknak vetik majd alá, a tudományos eredményekről bizonyára hallani fogunk még az elkövetkező években. A kutatásokból többet tudhatunk majd meg a Naprendszer keletkezésének 4 és félmilliárd évvel ezelőtti időszakáról, és talán arról is, hogyan érkezett a Földre víz, valamint az élet építőköveinek tartott molekulák. A tervek szerint legalább 0,1 gramm anyagot szerettek volna begyűjteni a kisbolygóról, s a szakemberek szinte biztosak benne, hogy ez meg is lesz.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021