A Hayabusa–2 új célpontja
(Rovat: Japán: a Hayabusa űrszonda, Távoli világok kutatói - 2020.08.29 07:15.)

A szonda decemberben érkezik meg a gyűjtött mintákkal, a tudományos csapat javaslatot tett két kisbolygó valamelyikének felkeresésére.

A Japán Űrügynökség (JAXA) Hayabusa–2 szondájának programjáról portálunkon rendszeresen tudósítottunk. A Hayabusa–2-t 2014 decemberében indították a Tanegashima Űrközpontból.

A Hayabusa elrepülése a Föld mellett 2020 decemberében. (Fantáziarajz: JAXA)

Egy évvel később a szonda a Föld gravitációs lendítő hatását kihasználva az 1 km átmérőjű 162173 Ryugu kisbolygó felé folytatta útját, ahol az égitest felszínére juttatott két kis robotot, mintát vett a Ryugu anyagából, majd 2019. november 12-én elindult a Föld felé, ahová értékes terhével idén év végén érkezik meg. Az űrszonda a 16 kg tömegű, a gyűjtött mintákat tartalmazó tartályt december 6-án dobja le, amely Ausztrália sivatagos vidékén a Woomera rakétakísérleti központ környékén ér földet.

Mintavétel a Ryugu felszínéről. (Forrás: JAXA, YouTube)

A Ryugu felszíne a Hayabusa–2 felvételén.(Kép: JAXA)

A szonda működőképes, és ami ennél is fontosabb, ionhajtóműveinek xenon üzemanyagával takarékosan bánt, így a xenon fele megmaradt, tehát érdemes a lehető legtöbb tudományos eredményt kisajtolni a küldetésből. Ezért a repülés irányítói fontolóra vették, hogyan hasznosíthatnák a továbbiakban a Hayabusa–2-t. Az elképzelések egy, vagy akár két további kisbolygó megközelítéséről szólnak.

A Hayabusa–2 második célpontja a 2001 AV₄₃ vagy az 1998 KY₂₆ kisbolygók egyike lehet. Mindkettő ház nagyságú, és 500 nap körüli keringési idővel járják körül a Napot. Előbbit 2029 végén, utóbbit 2031 júliusában érhetné el a szonda. Mindkettőnek elég alacsony a Földhöz viszonyított sebessége ahhoz, hogy a Hayabusa–2 a decemberi földközelsége után bármelyiket elérhesse. Érdekesség, hogy a 2001 AV₄₃ 2029. november 11-én mindössze 313 000 km-re (0,8 Föld–Hold-távolságban) repül el a Föld mellett.

A 2001 AV₄₃ és az 1998 KY₂₆ kisbolygók összehasonlítása. Mindkettő hasonló méretű (30–40 m) és gyorsan forog (kb. 10 perc). Előbbit a Hayabusa–2 akkor közelítené meg, amikor az a Holdnál közelebb jár a Földhöz. (Kép: JAXA / Auburn University)

A két kisbolygót 354 jelölt közül választották ki, a fő szempont a megközelíthetőség (a rendelkezésre álló üzemanyaggal) és a tudományos érdekesség volt. Mindkét égitest fénygörbéik tanúsága szerint gyorsan forog, mintegy 10 perc alatt fordulnak meg tengelyük körül. Ez az ismert legrövidebb „nap” a Naprendszerben, amiből egyúttal az is következik, hogy az égitestek nem lehetnek laza szerkezetű törmelékhalmok, hanem azoknál sokkal szilárdabbaknak kell lenniük. Bármelyikükre essék is a végső választás, ez lesz az első alkalom, amikor űreszköz közelről vizsgálhat meg egy ilyen gyorsan forgó égitestet. Az 1998 KY₂₆ valószínűleg szenes (C-típusú) kisbolygó lehet, így ha ezt közelítené meg a Hayabusa–2, akkor ez is űrtörténelmi elsőség lenne.

A két kisbolygó lehetséges megközelítésének idővonala. (Kép: JAXA)

Ha a 2001 AV₄₃-ra esne a választás, akkor a szondának el kellene repülnie előbb a Vénusz, majd többször a Föld közelében, hogy a megközelítéshez alkalmas pályára kerüljön. Ezzel szemben az 1998 KY₂₆ eléréséhez elég lenne néhányszor elrepülni a Föld mellett, majd 2026-ban a szonda útközben megközelítené a 2001 CC₂₁ kisbolygót. Ha az előbbi célpont mellett döntenének, akkor a Vénusz megközelítésekor a Hayabusa–2 mérési eredményei kiegészíthetnék a jelenleg is a Vénusz körül keringő Akacuki szondával szerzett adatokat.

Az 1998 KY₂₆ kisbolygó 3D modellje. (Kép: NASA)

Ami viszont a lényeg: a JAXA-nak még biztosítania kell a Hayabusa–2 küldetésének több mint egy évtizeddel történő meghosszabbításához az anyagi fedezetet.