Sikertelen start Sriharikotából
(Rovat: India a világűrben - 2025.05.19 07:15.)

Az indiai PSLV rakéta harmadik fokozatának hibájából nem érte el a Föld körüli pályát egy radaros földmegfigyelő műhold.

Az EOS-09 (más néven RISAT-1B, a 2022-ben indított RISAT-1A párja) május 18-án magyar idő szerint 2:29-kor emelkedett a magasba egy XL konfigurációjú PSLV (Polar Satellite Launch Vehicle) rakéta tetején. A helyszín Satish Dhawan Űrközpont volt Sriharikota szigetén.

A PSLV-XL rakéta C61 jelű startja a kezdetben még rendben zajlott. (Kép: ISRO)

Az indiai radaros földmegfigyelő műhold felbocsátása az indítástól számított bő 6 percig a terveknek megfelelően zajlott. Ekkor már a PSLV szilárd hajtóanyagot használó harmadik fokozata működött. A telemetriai adatok azonban T+366 másodperctől kezdve azt mutatták, hogy a jármű sebessége a névleges értékhez képest csökken. Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) élő internetes közvetítésének képéről nem sokkal később eltűnt a telemetriai kijelző.

A második fokozat működésének végéig a rakéta teljesítménye teljesen normális volt. A harmadik fokozat hajtóműve is rendben beindult, de aztán valamilyen rendellenesség történt. A küldetés így kudarcba fulladt, a műhold nem tudta elérni a pályára álláshoz szükséges sebességet.

A PSLV 2017 augusztusa óta most először hibásodott meg. Akkor egy navigációs műhold felbocsátásakor a rakéta orrkúpja nem vált le, megakadályozva az űreszköz pályára állását. A PSLV korábbi meghibásodásai még a rakéta legrégebbi, 1990-es évekbeli indításaihoz kapcsolódtak, a 1993-as első indításkor, illetve 1997-ben. A PSLV egy igen megbízhatónak számító hordozórakéta, az indiai űrtevékenység egyfajta „igáslova”, bár története során alig több mint 60 alkalommal indították. Ez volt idén az első alkalom, az elmúlt három év mindegyikében három-három indítást végeztek vele.

Az EOS-09 műhold felépítése megegyezik a 2022-ben felbocsátott EOS-04 (RISAT-1A) műholdéval. Tömege az indításkor kb. 1,7 tonna volt. Fedélzetén egy C-sávú apertúraszintézises radarberendezést vitt magával. A felszínről készítendő radarképeit többek közt mezőgazdasági, erdészeti, árvízvédelmi, hidrológiai célokra, a talaj nedvességtartalmára vonatkozó mérésekre használták volna. Úgy tervezték, hogy folyamatos és megbízható távérzékelési adatokat szolgáltasson operatív alkalmazásokhoz a különböző ágazatokban. Az EOS-04-ről széles körben azt tartják, hogy adatai a polgári alkalmazásokon túl az indiai hadsereg tevékenységét is támogatják – nyilván ez lett volna a helyzet az EOS-09-cel is.