Röntgencsillagászati űrtávcső Indiából
(Rovat: India a világűrben, Távoli világok kutatói - 2024.01.01 12:15.)

Az XPoSat alacsony Föld körüli pályáról vizsgálja majd az égbolt fényes röntgenforrásainak polarizációs és színképi tulajdonságait.

A 2024-es év első űrindítását Sriharikota szigetéről, a Satish Dhawan űrközpontból végezték egy PSLV (Polar Satellite Launch Vehicle) rakétával, annak is a DL jelzésű változatával. Ezt eddig még csak három alkalommal használták, először épp öt évvel ezelőtt januárban. Az első fokozatot itt két oldalsó segédrakéta egészíti ki. A start január 1-jén magyar idő szerint 4:40-kor történt.

Ez volt a PSLV rakétatípus 60-adik, a PSLV-DL variáns negyedik startja. (Kép: ISRO)

A hasznos teher az XPoSat (X-ray Polarimeter Satellite), India első röntgen-polariméteres űrtávcsöve. A műhold fedélzetén két tudományos berendezés, a POLIX (Polarimeter Instrument in X-rays) és az XSPECT (X-ray Spectroscopy and Timing) kapott helyet. A fő műszer, a 3° × 3° látómezejű POLIX az égi röntgenforrások polarizációjának fokát és a polarizáció szögét méri a közepes energiájú (8–30 keV) röntgentartományban. Fejlesztője a Raman Research Institute (RRI, Bangalore). Működése alatt az égbolt legfényesebb röntgenforrásai közül mintegy 40–50-et tanulmányoznak majd vele. A másik műszer, az XSPECT az U. R. Rao Satellite Centre (URSC) űrcsillagászati csoportja vezetésével készült. Nagy felbontású színképeket készít majd a lágy röntgentartományban (0,8–15 keV), valamint hosszú távon monitorozza az egyes röntgenforrások spektrum- és intenzitásváltozásait – kihasználva, hogy a POLIX mérései miatt az űrtávcső jó darabig rögzített irányokba néz majd.

Az XPoSat műhold a szerelőcsarnokban. (Kép: ISRO)

Az XPoSat küldetés tervezett élettartama 5 év. A 469 kg induló tömegű műhold 650 km-es magasságú, az Egyenlítő síkjához viszonylag közeli (6° inklinációjú) körpályáról végzi majd méréseit. Fő célpontjai a világegyetem extrém objektumai, például fekete lyukak, neutroncsillagok, pulzárok, magnetárok, szupernóva-maradványok, aktív galaxismagok, amelyek környezetében összetett fizikai folyamatokban, erős mágneses térben röntgensugárzás keletkezik. A sugárzás keletkezési körülményeinek, a mágneses tér jellemzőinek jobb megértését szolgálják a polarizációs röntgenmérések, amilyenekre eddig nem sok űreszköz volt képes: az amerikai–olasz IXPE (Imaging X-ray Polarimetry Explorer) alig több mint két éve állt pályára, s azóta már érdekes tudományos eredményekkel szolgált.

Az XPoSat bemutatása. (Forrás: ISRO / YouTube)

Miután útjára bocsátja hasznos terhét, a hordozórakéta negyedik fokozata önálló életre kel. Két újraindítással a pályamagasságát 350 km-re csökkenti, a pályahajlást 9,6°-ra növeli, majd a biztonság kedvéért megszabadul az esetlegesen megmaradó hajtóanyagáról. A POEM (PSLV Orbital Experimental Module) néven futó kísérleti platformok közül ez már a harmadik, a POEM-1 2022-ben, a POEM-3 pedig 2023-ban repült. A három térbeli irányban stabilizált, saját napelemes energiatermeléssel és egyéb szokásos kiszolgáló berendezésekkel (akkumulátor, navigáció, helyzetbeállítás, kommunikáció) felvértezett platform ezúttal 10 különböző kísérletnek ad helyet a fedélzetén. Ezek a bolygóközi por mennyiségének a mérésétől különböző nanoműholdas technológiák (meghatás, akkumulátorcellák) kipróbálásán át a Nap ultraibolya sugárzásának vizsgálatáig változatos feladatokkal készültek.