Ázsiai mozaik – 2022. január (1. rész)
(Rovat: India a világűrben, Kínai rakéták , Kína a világűrben - 2022.02.06 15:00.)

Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országainak űrtevékenységével kapcsolatos információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Irány a Hold!

Február 2-án jelentette be India tudományos és technológiai minisztere, hogy ez év augusztusában az ország ismét kísérletet tesz egy sima landolásra a Hold felszínén. Mint emlékezetes, 2019-ben a Csándráján-2 (Chandrayaan-2) holdszonda rendben Hold körüli pályára állt, ám a fedélzetéről leválasztott Vikram leszállóegység (a rászerelt kis roverrel) becsapódott az égitest felszínébe. Szerencsére a Csándráján-2 rendben működik az égitest körüli pályán, így kommunikációs átjátszóállomásként segítheti majd a Csándráján-3 nyár végi próbálkozását. A harmadik indiai holdszonda egy GSLV Mk.3-as rakétával startolhat a Satish Dhawan Űrközpontból, és leszállóegysége a 70,9 fokra délre az egyenlítőtől (a Csándráján-2 eredeti leszállóhelyének közelében) fogja megkísérelni a sima landolást.

(Fantáziakép: ISRO)

Rakétaügyek

Egy január 6-i bejelentés szerint csak a kínai CAST (China Aerospace Science and Technology Corp.) negyven kozmikus hordozórakéta indításával számol az idén. Ezek közül kettő az űrállomáshoz induló Hosszú Menetelés-5-ös (CZ-5), melyek a második és harmadik nehéz modult szállítják majd, míg további 2-2 rakéta szállítja a soron következő (4-es és 5-ös) teherűrhajót, valamint személyszállító űrhajókat (Sencsou-14 és -15).

Végre megfelelő ütemben halad a COVID-19 miatt jelentős késést elszenvedő indiai személyzetes űrprogram. A rakéta „személyzetes repülésre minősítési eljárásának” fontos mérföldköve volt, hogy január 12-én a kriogén hajtóművet, míg január 20-án a (másodiknak legyártott) Vikas hajtóművet dolgoztatták meg. A 12-i égési próba 720, míg a nyolc nappal későbbi 25 mp-ig tartott. A 12-én megnyúzott kriogén hajtóműre még további négy égési próba vár, ezzel ez a rakéta eléri az 1810 másodperc összes működési időt. Az előbb említett Vikas pedig a január 20-i égetéssel elérte az 480 mp teljes üzemidőt.

Január 22-én megérkeztek a második CZ-8-as rakéta elemei Vencsangba (Wenchang). A rakéta a kínai Hosszú Menetelés család legfiatalabb tagja, első repülésére 2020 decemberében került sor. Az 50,3 méter magas, kétfokozatú rakétát két nagyméretű boosterrel is ellátják. Induló tömeg elérheti a 356 tonnát, és 4,5 tonna hasznos terhet állíthat 700 km magas napszinkron (SSO), vagy 2,8 tonnásat geostacionárius átmeneti (GTO) pályára. Korábbi közlések szerint ez lehet az első (részben?) újra felhasználható kínai hordozórakéta-típus.

Január 30-án Észak-Korea újabb Hvaszong típusú, nukleáris robbanófej hordozására is alkalmas rakétát indított. Dél-koreai és japán jelentések szerint a ballisztikus pályát repülő rakéta kb. 2000 km-es magasságba jutott és közel fél órát repült, mielőtt a Csendes-óceán vizébe csapódott. A repülés újdonsága az volt, hogy Észak-Korea nyilvánosságra hozott két, a világűrből készült felvételt, melyek a Föld egy jelentős részét mutatták. (A négy fotóból álló képsorozaton még a rakéta startja látható egy-egy felszíni, illetve drónkamerás felvételen.)