Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Teljesen új indai távérzékelő műhold veszett oda
(Rovat: India a világűrben, Mezőgazdaság , Katasztrófák ellen - 2021.08.12 10:15.)

A most indított GISAT-1 egy új, geostacionárius sorozat legelső tagja lett volna, de a rakéta harmadik fokozata hibázott.

A GSLV rakéta indítására a sriharikotai Satish Dhawan Űrközpont (SDSC) 2. számú indítóállásából augusztus 12-én, magyar idő szerint 2:13-kor került sor. Ezen a GSLV-F10 jelű repülésen mutatkozott be a nagyméretű műholdakhoz fejlesztettet új, 4 m átmérőjű, csúcsos orrburkolat is. A felemelkedés után mintegy 5 perc elteltével azonban a GSLV Mk.2 rakéta folyékony hajtóanyaggal működő harmadik fokozata nem indult be. A műhold így nem tudott Föld körüli pályára állni, a hozzá csatlakozó hibás végfokozattal együtt a légkörben megsemmisült (esetleg megmaradt darabjai tengerbe zuhantak).


A GSLV Mk.2 rakéta startja még rendben indult Sriharikotában. Később a harmadik fokozat hibájából az indiai űrindítások 16-os sikersorozata szakadt meg. Idén ez volt a második start Indiából. (Kép: ISRO)

A GISAT-1 (EOS-03) egy teljesen új geostacionárius (GEO) földmegfigyelő műholdsorozat első tagja lett volna. Az indításkor (az üzemanyaggal együtt) 2268 kg tömegű űreszköz igen nagy területek multispektrális vagy hiperspektrális felvételezésére képes, többféle üzemmódban.

  • Multispektrális látható és közeli infravörös (NIR) tartományban (6 hullámhosszon) végzett megfigyelésnél a legjobb felszíni felbontás 42 m.
  • Hiperspektrális (HS) látható és NIR felvételezésnél 158 csatornát használnak, a legjobb felbontás 318 méter.
  • A HS / rövid hullámhosszú infravörös (SWIR) megfigyelés esetében 256 hullámhosszon folyik a letapogatás, a legjobb felbontás 191 m.


Jobbra az 1000 kg száraz tömegű GISAT-1 összecsukott (szállítási) helyzetben, balra pedig üzemi konfigurációban. A napelemszárny nyitására a GEO pozícióban került volna sor. (Forrás: ISRO)

A műhold a teljes indiai szubkontinensről 30 percenként, míg kisebb régiókról 5 percenként tudna teljes letapogatást végezni. A GISAT-1 fő műszere egy 700 mm-es Ritchey–Chrétien-teleszkóp, mely a Cartosat-2 sorozathoz épített hasonló eszköz továbbfejlesztésével készült. A műhold adatait mezőgazdasági, erdészeti, ásványkutatási, katasztrófavédelmi, felhőszerkezeti, oceanográfiai és glaciológiai vizsgálatokra szerették volna használni.


A legalább 7 (legjobb esetben 15) éves működésre tervezett GISAT-1 elektromágneses kompatibilitási tesztje a „süketszobában”. Az arany fóliával borított „doboz” mérete 1,7 × 1,6 × 1,5 m. (Forrás: ISRO)

Az indítást eredetileg tavaly (!) március 5-én tervezték, de előző nap az ISRO egy szűkszavú kommünikében jelezte, hogy „műszaki okok miatt azt elhalasztják”. A hiba okát nem közölték. Az viszont biztos, hogy az ez után következő sok hónapos csúszásért már jórészt a koronavírus-járvány tehető felelőssé.

Ez volt a saját fejlesztésű kriogén hajtású végfokozat 8., egyben a GSLV rakéták 14. repülése. A használt rakéta a GSLV Mk.2 volt, melyet négy – közel 20 m magas – folyékony hajtóanyagú gyorsítórakétával láttak el. A kezdeti Föld körüli pálya 170 km perigeumú, 36 297 km apogeumú és 19,4 fok inklinációjú lett volna, a végső cél pedig a műhold 85,5 fokos keleti geostacionárius pozícióba „állítása”.


A GSLV-F10 repülésben használt rakéta elrendezése és legfontosabb műszaki adatai. (Forrás: ISRO)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021