India első bolygóközi szondája
(Rovat: India a világűrben, Űrszondák a Marsnál - 2015.04.11 07:15.)

India Mars-szondája tavaly szeptemberben állt pályára a vörös bolygó körül. Öt tudományos műszere azóta is méréseket végez.

Az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottsága ülésein az általános véleménycsere napirendi pontban a résztvevő országok és szervezetek beszámolnak előző évi eredményeikről. Az Albizottság legutóbbi, februári ülésszakán az indiai küldöttség vezetője India űrkutatásának jelentős sikeréről, a Mars Orbiter Mission (MOM) űrszondáról adott összefoglalót. A magyar szempontból is fontos küldetés eseményeiről portálunkon többször is beszámoltunk.

A Mars Orbiter Mission szonda a szerelőcsarnokban, balra a 2,2 méter átmérőjű távközlési antennájával.

Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO, Indian Space Research Organisation) küldetésének célja részben technológiai, részben tudományos. A technológiai kihívásokat sikerült megoldani, közel 300 napos repülés után a szonda 423 és 80 000 km közötti magasságú, Mars körüli pályára állt, az autonóm fedélzeti rendszerek hibátlanul működtek és a bolygó mintegy 400 millió km távolsága ellenére működik a kommunikáció.

A Föld körüli pályán keringő MOM-ot több lépésben egyre elnyúltabb ellipszispályára állították, majd a Hold távolságának feléig elnyúló utolsó pályáról tért át a szonda a bolygóközi útjára.

Az űrszonda első felvétele 2013. november 19-én, nem sokkal a Mars felé vezető pályára állás előtt készült Indiáról és az Indiai-óceánról.

A szonda elkészítéséhez sok részegységnél kompozit anyagokat használtak. A napelemtáblák a –60 °C-os környezetben megfelelően kinyíltak. A 440 N tolóerejű hajtóművet a 300 napos utazás után sikerült újraindítani, méghozzá úgy, hogy a manőver idején a szonda a Mars takarásában repült. A szonda autonóm működéséhez 22 új szoftvermodult fejlesztettek, 19 régit változatlan formában, 42-t pedig módosítások után használtak. Végül, de nem utolsósorban megemlítették a vevők tökéletesített érzékenységét, ami minden bizonnyal a magyar mérnökök munkáját is dicséri.

A szonda bolygóközi pályájának vázlata.

A küldetés számára három tudományos célt fogalmaztak meg: a felszíni formák morfológiai és ásványtani vizsgálata, a Mars légköre összetételének és a felsőlégkör dinamikájának a vizsgálata, valamint a geológiai (esetleg biológiai) aktivitásra utaló gázok jelenlétének kimutatása. A tudományos mérések még jelenleg is folynak. Ezekhez a MOM szondát öt tudományos műszerrel szerelték fel. A Lyman-alfa fotométer (LAP) a felsőlégköri folyamatokat vizsgálja, köztük a hidrogén szökését a deutérium/hidrogén arány mérésén keresztül. A metánszenzorral (MSM) metán jelenlétét szeretnék kimutatni a légkörben. Az exoszféra összetételét vizsgáló MENCA műszer a semleges légköri összetevőket méri a felsőlégkörben. Az MCC kamera az optikai képalkotást végzi. Végül a termikus infravörös (TIR) képalkotó spektrométer (TIS) a felszín kémiai és ásványi összetételét vizsgálja.

A Mars Orbiter Mission első felvételeinek egyike a vörös bolygó felszínéről.

A MOM további felvételei a Marsról. (Képek: ISRO)

Az indiai űrkutató szakemberek joggal büszkék arra, hogy munkájukat a nemzetközi közösség is elismerte, a TIME magazin a MOM-ot a 2014-es év tíz legjobb műszaki alkotása közé sorolta, az Amerikai Űrkutatási Társaság Space Pioneer Awarddal ismerte el munkájukat, a Nature pedig az ISRO elnökét a tíz legkiemelkedőbb tudós közé sorolta.

Az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottsága februári ülése alkalmából az indiai küldöttség átadta a Mars Orbiter Mission szonda 1:10 méretarányú makettjét az ENSZ Bécsi Központ állandó űrkutatási kiállítása részére.