A Hold körül az indiai űrszonda
(Rovat: India a világűrben, Hazai kutatóhelyek és űripar - 2008.11.08 14:00.)

Pályára állt a Hold körül az október 22-én indított Csándráján-1. Indiában a startot megelőző földi tesztek során magyar építésű berendezéseket is használtak.

A Csándráján-1 (angol átírással Chandrayaan-1, szanszkrit nyelven „holdhajó”) Bangalore melletti irányítóközpontjában megerősítették, hogy a szonda sikeres manőverrel Hold körüli, elnyúlt átmeneti pályára állt. A manőverhez a folyékony hajtóanyagú rakétákat november 8-án, magyar idő szerint délután fél kettő előtt indították be. A Hold felszíne feletti magasságot mostantól fokozatosan csökkentik, egészen 100 km-ig. A magával vitt kb. 30 kg-os, a Holdba becsapódó egységet a Csándráján-1 várhatóan november 15-én ereszti el. A fél óráig tartó „öngyilkos” ereszkedés során az egység fényképeket, színképelemzési és magassági adatokat közvetít majd a Földre, az anyaszonda közbeiktatásával.

A Csándráján-1 Föld körüli pályájának magasságát a start óta több lépcsőben emelték, öt alkalommal használva ehhez a hajtóműveket. A Hold körül ezután a pályamagasság csökkentése következik.

Az irányítók korábban bekapcsolták a fedélzeti sztereokamerát, hogy képeket készítsenek a Földről. A többi műszer kipróbálására e hónap végéig kerítenek sort.

A Föld 9000 km magasságból, a távolodó indiai holdszonda kamerájával fényképezve, október 29-én. A teljes méretű felvétel innen letölthető. (Kép: ISRO)

A BHE Bonn Magyarország Kft. is részt vesz az indiai holdprogramban. A budapesti elektronikai kutató-fejlesztő cég már közel 15 éve fejleszt és gyárt mikrohullámú részegységeket és berendezéseket indiai megrendelők, az ISRO, az Indiai Űrkutatási Hivatal, az NRSA (National Remote Sensing Agency), a SAC (Space Application Centre), a VSSC (Vikram Sarabhai Space Centre) és az ISTRAC (Indian Space Tracking Network) részére. A most pályára állított űrszondához programozható nagyfelbontású és kis fáziszajú mikrohullámú szintézeres jelforrásokat fejlesztettek ki és szállítottak. Ezeket a berendezéseket az összeszerelt űreszköz végső földi ellenőrzése, az ún. Microwave Ground Checkout során használták. Az első példányok már egy évvel ezelőtt Indiába kerültek, azóta is hibátlanul működnek. Az ISRO illetékesei nagyon meg vannak elégedve a magyar szakemberek munkájával, olyannyira, hogy azóta már hasonló berendezéseket rendelek más műholdas programokhoz is.

Az alábbi tesztelő berendezéseket fejlesztette ki a budapesti cég:

• BSVQ10, BSVQ11, BSVQ12 – 11,6-13,7 GHz programozható, nagyfelbontású szintézerek
• BSVX12 – 7,5-8,6 GHz programozható, nagyfelbontású szintézerek
• BSVS17 – 1,8-2,2 GHz programozható, nagyfelbontású szintézerek

A 80 millió amerikai dolláros költségvetésből épült Csándráján-1 India „válasza” a közelmúltban indult – és pillanatnyilag is a Hold körül működő – japán és kínai űreszközre. Azokkal ellentétben az indiai szonda műszerezettsége nemzetközi: európai és amerikai közreműködők is lehetőséget kaptak a tudományos programban való részvételre. November végéig befejezik a fedélzeti műszerek tesztelését. Utána kezdődhet a legalább két évesre tervezett megfigyelés-sorozat, amelynek remélt végeredménye az eddigi legrészletesebb térkép a Hold felszíni anyagösszetételéről. A kutatók háromdimenziós holdi terepmodellt is elő szeretnének állítani.